ÚJ HAL-HERPESZVÍRUS ELSŐ MOLEKULÁRIS KIMUTATÁSA LESŐHARCSÁBAN (SILURUS GLANIS)
Tarján Zoltán László1, Eszterbauer Edit2, Benkő Mária1
1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Molekuláris és Összehasonlító Virológia Témacsoport, Budapest
2MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Halparazitológia Témacsoport, Budapest
Kivonat
A halak vírusos megbetegedéseinek tógazdasági előfordulása jól érzékelhetően emelkedett az utóbbi években. Az okok között az egyre intenzívebbé váló haltermeléstől, az élő hal gyakran országhatárokon át történő kereskedelmén át a diagnosztikai módszerek fejlődéséig számos tényező szerepelhet.
Az Alloherpesviridae család tagjai halakat és kétéltűeket fertőző, halgazdasági szempontból is jelentős kórokozónak számító vírusok, amelyeket rendszertanilag négy, egymástól jól elkülönülő nemzetségbe sorolnak. Ezek közül hazánkban a legjelentősebb a Cyprinivirus nemzetség, ahová a pontyfélék és az angolna (Anguilla anguilla) herpeszvírusai tartoznak.
A lesőharcsa feltételezett herpeszvírus fertőzöttségével kapcsolatos hámtünetek (himlő-szerű epidermális elváltozások) első, makroszkópos és elektronmikroszkópos megfigyeléseken alapuló leírása magyar kutatók nevéhez fűződik (Békési és mtsai, 1981). Egy hazai tógazdaságból 2015 és 2017 őszén intézetünkbe szállított, az előzőekben leírtakhoz hasonló papillomatosis tüneteit mutató, két-, illetve háromnyaras harcsák vizsgálatát végeztük el. A boncolások során az egész testre kiterjedő himlőszerű, göbös bőrelváltozások voltak láthatók. A bőrfelszínből kiemelkedő, világosszürke, kerek, gyakran pontszerű bevérzéseket tartalmazó képletek a bőrről nem voltak leválaszthatóak. A szövettani vizsgálatok az érintett területeken a hámszövet hiperpláziáját (szöveti burjánzását) mutatták.
A herpeszvírusok DNS polimeráz és termináz génjének általános kimutatására szolgáló, kétkörös PCR pozitív eredményt adott. A PCR termékek szekvencia analízise mind a két időpontban gyűjtött mintákban egy eddig ismeretlen alloherpeszvírus jelenlétére utalt. A kódolt fehérjék aminosav sorrendje alapján elvégzett törzsfa-rekonstrukciók azt mutatták, hogy az újonnan talált vírus egy új vírusfaj képviselője, mely vagy a Cyprinivirus nemzetségbe, vagy ahhoz közeli kládba tartozik. Eredményeink az első molekuláris adatok a lesőharcsa herpeszvírusáról. E halfaj egyre növekvő tógazdasági szerepe további molekuláris vizsgálatok elvégzését indokolja. A betegség lefolyásának és kimenetelének megfigyelése hasznos adatokat szolgáltathat a fertőzés terjedésének esetleges megelőzéséhez, illetve mentesítéshez.
Munkánkat az OTKA K100163 kutatási pályázata támogatta.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.