KÜLÖNBÖZŐ KONCENTRÁCIÓJÚ 17 ALFA-METILTESZTOSZTERONNAL DÚSÍTOTT TAKARMÁNY HATÁSA A PONTY (CYPRINUS CARPIO L.) IVARFEJLŐDÉSÉRE

Kovács László1, Minya Dániel1, Homoki Dávid1, Fehér Milán1, Stündl László2, Bársony Péter1

1Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézet
2Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézet

Kivonat

Egyes halfajok jelentős ivari kétalakúságot mutatnak, legismertebb talán a lazacfélék nőstényeinek és a tilápiák hímjeinek jobb növekedési erélye. Az ivar szerint elkülöníthető jelentős növekedési és húskihozatali különbségeknek köszönhetően több akvakultúrás termelésben tenyésztett halfaj esetén általánossá váltak a monoszex állományok. A hazai halfajok esetén az egy- és kétnyaras ikrás pontyok rendelkeznek jobb termelési mutatókkal. Éppen ezért hazai kutatók már a 1980-as években kidolgozták az egyivarú ikrás pontyállomány előállításának módszerét, ami azonban a gyakorlatban nem terjedt el, mivel a hagyományosan
3 éves üzemű tógazdasági pontytermelés miatt az ivari különbségek nem tudtak érvényesülni. Abban az esetben lenne létjogosultsága ennek a technológiának, amennyiben lehetséges lenne lerövidíteni a tenyészidőszakot 1 évre. További nehézséget jelent, hogy az egyivarú ikrás utódállomány anyahalainak létrehozása bonyolult és költséges, a termelők számára nehezen hozzáférhető módszerrel történik (spermium besugárzás, ivarátfordítás).

Az általunk vizsgált módszer célja az volt, hogy újszerű és egyszerűbb módon, egy hagyományos szaporításból származó vegyes ivarú pontyállomány ikrás egyedeinek az ivarváltása megtörténjen, ezáltal olyan nőstény kromoszómájú (XX) hímeket kapjunk, amelyek a jövőben szaporodásképes anyahalak lesznek és alkalmassá válnak az egyivarú ikrás utódállományok kialakítására. Mindemellett célunk az ivart váltott ikrás egyedek hatékony kiszűrése is, ami a gyakorlatban nehéz feladatot jelent.

A kísérlet során arra kerestük a választ, hogy a haltakarmányba kevert különböző koncentrációjú 17 α-metiltesztoszteron hormon hogyan befolyásolja a kísérleti csoportok termelési paramétereit, illetve milyen ivararányokat eredményeznek. A takarmány 50 ppm, 75 ppm, 100 ppm, 500 ppm koncentrációban 17 α-metiltesztoszteronnal került dúsításra és a ponty ivarfejlődésének érzékeny időszakában, kelés után 45.-80. napig adagoltuk.

A kezelés után a pontyállományokat intenzív tartástechnológiával, recirkulációs rendszerben neveltük tovább 1 éves korukig.

A kísérlet végén invazív módon, a gonád kioperálását követően megállapítottuk az egyedek ivarát. A kezelt csoportok ivararányából megállapítható, hogy a magasabb dózisú hormonmennyiség hatékonyabb ivarátfordulást eredményezett. A kezeletlen takarmánnyal etetett kontroll kezelés 50%-os tejes és 50%-os ikrás, az 500 ppm dózisban hormonnal dúsított takarmányos kezelés 100%-os tejes populációt eredményezett.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.