IDEGENHONOS CLADOCERA FAJ (CERIODAPHNIA RIGAUDI) MEGJELENÉSE A SZARVASI HALÁSZATI KUTATÓINTÉZET HALASTAVAIBAN
Zsuga Katalin1, Tóth Flórián2, Kerepeczki Éva2, Berzi-Nagy László2, Pekli József1
1AGRINT Kft. 2100 Gödöllő, Fácán sor 56.
2Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ – Halászati Kutatóintézet, 5540 Szarvas, Anna-liget 8
Kivonat
Takarmányozási kísérletekben részt vevő halastavak zooplankton állományát vizsgáltuk több éven keresztül (2013-2015) április-szeptember közötti időszakban. A 2015. évi gyűjtések során egy hazai faunánkból eddig nem ismert Cladocera faj, a Ceriodaphnia rigaudi jelenlétét regisztráltuk a programban szereplő valamennyi halastóból. Az irodalmi adatok szerint a faj a trópusi, szubtrópusi övezet zooplankton közösségének gyakori tagja. Az európai kontinensen való előfordulásáról eddig csak Spanyolországból van adat.
A C. rigaudi-t a 2015. évi vizsgálat során április-június között még nem találtuk meg, a kifejlett egyedek csak a nyári meleg időszaktól jelentek meg a tavakban. Népességmaximumát augusztusban érte el, ekkor a Cladocera közösség domináns csoportját alkották. Szeptemberben mennyiségük csökkent, helyettük a Bosmina longirostris egyedszám aránya nőtt meg. A faj kisméretű, a nőstények 400-450 µm hosszúságúak, a hímek valamivel kisebbek. A populációban júliusban a fiatal partenogenetikus egyedek aránya volt számottevő, valamint 5‑10 %-ban szubitán petés nőstények is megjelentek. Ezekből a Cladocera csoportra jellemző szűznemzéssel történő szaporodás során több generáción keresztül szintén partenogenetikus nőstények kelnek ki. Augusztus végétől jelentek meg a hímek, s a kétivaros szaporodás révén a megtermékenyített tartós petés egyedek.
Az efippiumba zárt tartós pete biztosítja a faj túlélését, a kedvezőtlen körülmények nyugalmi szakaszban történő átvészelését. Korábbi vizsgálatok szerint a faj populációdinamikáját a hőmérséklet és a táplálékösszetétel nagymértékben befolyásolja.
Mivel a C. rigaudi hazánkban idegenhonos fajnak tekinthető, és 2016-ban nem volt zooplankton vizsgálat, így 2017-ben a gyűjtéseket június‑szeptember között megismételtük. Célunk volt annak megállapítása, hogy a faj képes-e a mérsékelt égövi téli időszakot átvészelni, s továbbra is megtalálható-e a vizsgált tavakban. Ellenőrzésképpen a feltöltő vízként funkcionáló Kákafoki Holt-Körösből is vettünk mintát.
A megismételt vizsgálatok során azokban a tavakban, melyek télen is vízzel borítottak voltak, a 2015-ös évhez hasonló eredményeket kaptunk, s a populációban továbbra is mind a négy fejlődési forma megtalálható. Azokban a kísérleti tavakban, amelyek a 2016-2017-es téli időszakban szárazon voltak, nem találtunk C. rigaudi egyedeket. A feltöltő vízként funkcionáló Kákafoki Holt-Körösben a faj szintén nem volt jelen.
Az eredmények azt mutatják, hogy az utóbbi évek időjárása (enyhe tél, meleg nyár) biztosítja a faj szaporodóképes állományának fennmaradását mérsékelt éghajlati viszonyok között is. Ugyanakkor a hosszan tartó száraz, hideg időszakot még tartós petés állapotban sem képesek elviselni. A faj feltehetően vándorló madarak általi terjesztéssel került a tavakba, mivel sem a feltöltő vízzel, valamint információink szerint sem az ellenőrzött halállománnyal és takarmánnyal nem juthatott a vizsgált területre.
A 2013-2015. évi kutatás az ARRAINA EU FP7 projekt (No: 288925) támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.