AZ INTENZÍV LESŐHARCSA (SILURUS GLANIS) NEVELÉSI PROGRAM SORÁN ÉSZLELT BETEGSÉGEK

Sellyei Boglárka1, Varga Zsuzsanna1, Borzák Réka1, Doszpoly Andor1, Kovács Gyula2, Mert János3, Beliczky Gábor3, Havasi Máté3, Molnár Kálmán1, Székely Csaba1

1MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
2NAIK Halászati Kutatóintézet, Szarvas
3Pannon Egyetem Georgikon Kar, Állattudományi Tanszék, Akvakultúra Csoport, Keszthely

Kivonat

Az eredményes haltenyésztés sikerét a megfelelő szakmai ismeretek, a megbízható infrastrukturális háttér, valamint a haljólét stabil fenntarthatósága együttesen képesek csak biztosítani. A harcsanevelés során a különböző korosztályokban végzett halegészségügyi vizsgálatok eredményeképpen több kórokozót detektáltunk. Míg a korlátozott immunitással rendelkező ivadékban a feltételes kórokozók is jelentős károkat tehetnek, addig az idősebb korosztályokban jelentkező betegségtünetek során kimutatott fertőző ágensek tényleges patogenitása valószínűsíthető.

A többéves, anya és anyajelölt harcsaegyedeken végzett vizsgálataink során:

1, Egy víztározó kórosan sovány harcsaállományában egy korábban hazánkban nem észlelt parazitikus rákfertőzöttséget találtunk.

A kórokozó morfológiája és a megmutatkozó tünetek megegyeztek a pontyféle halakban előforduló Lamproglena pulchella okozta elváltozásokkal, melyet még ugyanabban a szezonban egy dunai balinban szintén észleltünk. A parazita rákok pontos morfológiai és molekuláris taxonómiai beazonosítása dél-afrikai és lengyel specialisták bevonásával folyamatban van. Az előzetes eredményeink arra utalnak, hogy a kórokozó egy a távol-keleti harcsafélékről ismert Pseudoergasilus fajnak feleltethető meg.

2, Egyes, a genetikai vizsgálatokba bevont jellegzetes mintázatú vérzéses bőrkiütéseket mutató egyedekből egy, molekuláris szinten még nem jellemzett herpesz-vírus került kimutatásra.

A vírus feltehetőleg megegyezik azzal a herpesz-vírussal, melyet először Békési és munkatársai (1987) hoztak összefüggésbe a harcsák vérzéses-papillomás kórképével. Az eset kórtani vizsgálata és a vírus molekuláris jellemzése folyamatban van.

3, Más esetben, az egyéb megbetegedések tüneteit mutató harcsa egyedekben Mycoplasma fertőzést mutattunk ki.

A mycoplasmák a legkisebb szabadon élő és önálló szaporodási képességgel rendelkező baktériumok, melyek korlátozott örökítőanyag állományuk folytán számtalan hiányos anyagcsere-útvonallal rendelkeznek. Így túlélésük érdekében főként sejten-kívüli parazitaként élősködnek a különböző állatok nyálkahártyáin. Kórtanilag, szaporodásbiológiai problémák és általános, az immunaktivitást korlátozó hatásuk folytán jelentősek. Halakból jelenleg a kitenyésztési- és fenntartási igények ismeretének hiányában, csupán egyetlen faj (a Mycoplasma mobile, 1984) ismeretes. A mycoplasma izolálási és fenntartási kísérletek folyamatosan zajlanak, eredményeinket közlésre előkészítettük.

 

A munka a GINOP-2.3.2-15-2016-00025 (GOODFISH) által finanszírozott kutatási projekt anyagi támogatásával valósult meg.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.