Az európai akvakultúra jövőképe: A magyar halgazdálkodás helye és szerepe

Váradi László¹, Lengyel Péter², Réczey Gábor³

¹NAIK Halászati Kutatóintézet
²Agrárminisztérium
³Agrárminisztérium, Brüsszeli Állandó Képviselet

Kivonat

Az európai akvakultúra sajátságos eleme az európai élelmiszergazdaságnak, illetve a társadalomnak, különös tekintettel a vidéki régiókban élő emberek megélhetésére. Az európai akvakultúra jövőjére is jelentős hatással vannak azok a folyamatok, amelyek meghatározzák Európa jövőjét. Az Európai Bizottság által 2017 márciusában kiadott „Fehér Könyv” olyan gondolatokat és forgatókönyveket mutat be a 28 tagú EU 2025-ig tartó fejlődési lehetőségeiről, amelyek az akvakultúra-fejlesztés számára is tartalmaznak üzeneteket. Európa egy szűkebb, de számunkra legfontosabb régiójában a Visegrádi országok is megfogalmazták Európa jövőjére vonatkozó állásfoglalásukat. Ebben egyik fontos, és az akvakultúrára is vonatkoztatható megállapítás a versenyképesség megerősítésének szükségessége. Az állásfoglalás említi is a fenntartható európai élelmiszerellátás alapvető fontosságát.

Az európai élelmiszerellátás jövőjére vonatkozó részletes és átfogó kiadvány az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága Bioökonómiai Igazgatóságának tanulmánya „Európai kutatás és innováció az élelmiszer- és tápanyagellátás biztonságáért” (Food 2030) címmel. Az élelmiszerellátással kapcsolatos jövőbeni kihívások globális problémák, azonban Európában is vannak régiók, ahol aktuális téma az élelmiszerellátás biztonsága. A tanulmány kutatási és innovációs prioritásnak tekinti a fenntartható akvakultúra fejlesztését a halfogyasztás növelése érdekében. Az akvakultúra fejlesztés a „Kék Növekedés” stratégiájának alapvető eleme, jóllehet e területen meghatározó a tengeri akvakultúra. Az európai innovációban fontos szerepe van a technológiai platformoknak, amelyek között az Európai Akvakultúra Technológiai és Innovációs Platformot (EATIP) is említi a tanulmány. Az akvakultúra fontos szerepet játszik az európai és ázsiai együttműködés területén is. Az EATIP tevékenységében, illetve az ázsiai kapcsolatok területén Magyarország Európa legaktívabbjai közé tartozik.

Az európai akvakultúra jövőjére vonatkozó tanulmányt az EATIP is készített 2012-ben, amelyik aktualizálására 2017-ben került sor. A szektor mintegy 500 szakértőjének részvételével készült tanulmány (Jövőkép, illetve Kutatási és Innovációs Stratégiai Program) négy alapvető kihívást fogalmazott meg: (1) piaci verseny; (2) területekhez való hozzájutás; (3) az erőforrások hasznosításának javítása; és (4) a szektor szakirányítása. Az európai akvakultúra jövőképe szerint a szektor 2030-ra 4,5 millió tonna terméket állít elő fenntartható módon mintegy 14 milliárd € értékben és több, mint 150.000 főt foglalkoztat. Az édesvízi szektor 2030-ig mennyiségben mintegy 41%-ot, értékben kb. 39%-ot növekszik. A termékek választéka bővülni fog, bár a ponty és a pisztráng marad a meghatározó a termelésben. Az egy dolgozóra vetített termelékenység 50%-kal fog növekedni. A tevékenység diverzifikálódni fog és a haltermelés mellé más tevékenységek is kapcsolódnak. Elismertek lesznek az akvakultúra ökoszisztéma-szolgáltatásai, amelyek bővülni is fognak 2030-ig. Fontos azonban a változó körülményekhez való alkalmazkodás, hiszen a 2012-ben készült eredeti tanulmány felülvizsgálata során a hagyományos témák mellett (pl. környezet, halegészségügy, takarmányozás) több olyan új témát azonosítottak be a szakemberek, mint például a hatékony kommunikáció az akvakultúra társadalmi megítélésének javítása érdekében, a kutatási eredmények hatékonyabb és gyorsabb használatba vétele, a klímaváltozás vagy a termékminősítés szabványosítása. 

Számos tanulmány foglalkozik az európai halászat és akvakultúra fejlesztésének jövőjével, a lehetőségek és a korlátok feltárásával. Ezek részben az Európai Bizottság megbízásából készültek, részben a jelentős akvakultúrával rendelkező országok dolgoztak ki ilyeneket. Megállapítható, hogy az európai akvakultúra-fejlesztésben meghatározó marad a tengerek és óceánok szerepe (Élelmiszer az Óceánokból - Food from the Oceans tanulmány).

Magyarország aktív szerepet játszik az édesvízi akvakultúra, illetve a tógazdálkodás európai értékeinek megismertetésében, illetve elismertetésében. Kezdeményezője volt egy tíz ország által aláírt állásfoglalás kidolgozásának, amelyik az édesvízi akvakultúra támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet, aláírója volt egy másik hasonló nyilatkozatnak is, illetve szervezője volt egy Nemzetközi Édesvízi Akvakultúra Konferenciának, amely szintén fontos állásfoglalásokat fogalmazott meg a Bizottság felé. Magyar intézmények és szervezetek ugyancsak aktívan részt vesznek olyan szakmai rendezvényeken, amelyek az édesvízi akvakultúra nagyobb elfogadottságát szolgálják (pl. SCAR-FISH ülések, Régiók Európája konferencia, FEAP és EATIP rendezvények). 

Hazai szakmai körökben jól ismert a Nemzeti Akvakultúra Stratégiai Terv, amelyik a 2014-2020-as időszak Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) szerinti Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) kötelező kísérő dokumentuma. Fontos lenne azonban egy olyan hosszabb távra szóló ágazati stratégiai terv kidolgozása, amelyik a változó körülmények, a számunkra rendelkezésre álló lehetőségek, a magyar hozzáadott értékek, illetve komparatív előnyeink figyelembevételével fejlesztési szcenáriókat dolgoz ki, illetve cselekvési programokat vázol fel. Ilyen stratégia kidolgozásának jó keretet adhat a NAIK HAKI Intézeti Tanácsadó Testülete, amelynek tagjai a hazai akvakultúrában meghatározó szerepet játszó vállalkozások, intézmények és szervezetek.

A hazai akvakultúra ágazat fejlesztéséhez és versenyképességének javításához jelentős források állnak rendelkezésre a MAHOP keretében, azonban azok felhasználása jelentős késedelmet szenved, ami nem csak magyarországi probléma. Fontos lenne, hogy a forrásokat célirányosan és hatékonyan használjuk fel a tervidőszak végére, mert ez alapozhatná meg azt, hogy a következő tervidőszakban jó pozícióból indulhasson az ágazati fejlesztési program. Az Európai Bizottság 2018. május 2-án kiadta az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának azt a közleményt, amelyik tartalmazza a 2021-2027 közötti időszakra szóló Többéves Pénzügyi Keretet. A dokumentum szerint a halászat és az akvakultúra fejlesztésére összesen 6 140 millió € áll rendelkezésre, ami a teljes költségvetés mindössze 0,48%-a. Ez az összeg egyébként a mostani tervidőszakban rendelkezésre álló keret kb. 96%-a. Az Európai Régiók Bizottsága máris javasolta a keret felemelését a teljes költségvetési összeg 1%-ára.

További fontos fejlemény, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó jogszabályi javaslatának munkapéldánya alapján a Bizottság az új rendeletben a korábbinál nagyobb súlyt fektet az akvakultúra – azon belül külön is nevesítetten az édesvízi akvakultúra – támogatására. A javaslat kompenzációs támogatás nyújtását is tervezi az olyan területek számára, amelyek kevéssé nyereségesek, ugyanakkor kritikus természetmegőrző funkciókat látnak el. Nem kevésbé fontos, hogy az új rendelet jelentősen egyszerűsíteni kívánja az adminisztratív eljárásokat, valamint nincsenek előre meghatározott intézkedések, azaz a Bizottság a korábbinál jóval nagyobb önállóságot enged a tagállamoknak a támogatandó területek meghatározásában. Ugyanakkor kedvezőtlen fejlemény, hogy egyes támogatási területek (így a termelési célú beruházások és a feldolgozóipar támogatása) esetében a Bizottság nem tartja indokoltnak a vissza nem térítendő támogatások nyújtását, azok támogatását csak pénzügyi eszközök igénybevétele mellett képzeli el.

A fentiekkel kapcsolatban hosszú és kemény viták várhatók az elkövetkezendő időszakban, amely során komoly szakmai és diplomáciai erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy az akvakultúra, illetve azon belül az édesvízi akvakultúra jelentőségéhez méltó támogatásban részesülhessen.