Az akvakultúra ágazat jelenlegi helyzete, eredményei és jövőbeli perspektívái Magyarországon

Németh István1, Szűcs István2, Urbányi Béla3, Sziráki Bence4, Bozánné Békefi Emese5, Bojtárné Lukácsik Mónika6

1Tógazda Halászati Zrt., Százhalombatta
2Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Debrecen

3Szent István Egyetem, MKK Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
4Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, Budapest
5Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
6Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest

Kivonat

A halászat és akvakultúra termelését világszinten növekedés jellemzi. A legfrissebb nemzetközi adatok szerint a világ teljes haltermelése 2015-ben elérte a 170,6 millió tonnát, a szektor növekedése 2014-hez viszonyítva 2,2 %, míg 2011-hez képest 9,6 % (FAO, 2017). Az elmúlt 5 év volumen növekedése főleg az akvakultúra erősödő termelési mennyiségének köszönhető. 2011–2015 között az akvakultúra haltermelése 24 %-kal emelkedett, míg a halászat mindössze 0,2 %-kal. A globális akvakultúra-termelésben a 2015-ös év szintén kiemelkedő, eddigi legmagasabb termeléssel 76,7 millió tonnát ért el. A világ akvakultúra termelése alapvetően a pontyfélék (29 millió tonna), az osztriga (5,3 millió tonna), valamint a lazac- és pisztrángfajok (3,1 millió tonna) tenyésztése köré összpontosul. A halászat és haltermelés pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottságra is. A FAO 2016-os adatai szerint 2014-ben az ágazatban 57 millió embert foglalkoztattak, ebből Ázsiában 48 millió, míg Európában 413 ezer munkavállaló volt.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézethez beérkezett és feldolgozott adatok szerint 2016. évben Magyarországon halastó művelési ágban 29 808 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásban, ebből 26 480 hektáron történt haltermelés. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek bruttó haltermelése 2016. évben 23 499 tonna volt, ami fél százalékkal maradt el a 2015. évihez képest. Az arányok szempontjából a tógazdasági haltermelés nagyságrendileg a teljes akvakultúra termelés 83,1 %-át jelentette. Az étkezési halak termelésében a 2012. és 2014. évek között tapasztalható csökkenő tendenciát 2015-ben egy nagyobb növekedés követte (+12,8 %), 2016-ban viszont 6,3 %-os csökkenés látható az egy évvel korábbi adathoz képest. A csökkenés leginkább az étkezési korosztály területén tapasztalható, a többi korosztállyal együtt a különbség minimális, ami azt jelenti, hogy a „hiányzó” halmennyiség a következő évre átvitt telepítések népesítő anyagában van jelen. Az egy főre jutó halfogyasztás 2016-ban az előzetes becslések alapján 5,7 kg/fő volt. A magyarországi tógazdasági termelés domináns halfaja a ponty, amely az étkezési (piaci) hal 62 %-át tette ki 2016-ban. Az étkezési pontytermelés 6 %-kal volt alacsonyabb, mint 2015-ben. A hektáronkénti szaporulat összesen 495 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 379 kg volt. A pontytermelés jelentős takarmányfogyasztó ágazat 3,5–5 kilogramm közötti takarmányegyütthatóval lehet előállítani egy kiló pontyhúst A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3,4 %-át, a fehér busa (pettyes és hibridbusa nélkül) pedig 7 %-át adta 2016-ban. A tógazdaságokban termelt étkezési méretű ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2016-ban növekedett (363,3 tonna) az előző évhez képest, a csuka lehalászása több mint a négyszeresére nőtt, a fogassüllőé 113, a harcsáé pedig 18 %-kal emelkedett. Hazánkban intenzív rendszert 2016-ban 16 haltermelő üzem 17 telephellyel üzemeltetett különböző halfajok tartására. A zárt rendszerekben termelt hal mennyisége 3 969 tonna, ebből az étkezési célra előállított mennyiség 3 233 tonnát tett ki, amely 5,8 %-kal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Az étkezési célra szánt hal mennyiségének folyamatos növekedése az afrikai harcsa termelés bővülésének köszönhető.

A 2014-2020-as (n+3) uniós támogatási ciklusban a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében részesülnek a magyar haltermelők támogatásban. Magyarország, illetve a hazai halászati ágazat számára a 2014-2020-as (n+3) programozási időszakban a MAHOP keretében mintegy 16,05 milliárd forint (39,09 millió EUR uniós forrás + 12,73 millió EUR nemzeti forrás) áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig (n+3) kell felhasználnia.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.