AMUR (CTENOPHARYNGODON IDELLA) ÉLETTANI STÁTUSZÁNAK FELMÉRÉSE VÉRPLAZMA BIOKÉMIAI PARAMÉTEREK ALAPJÁN

Révész Norbert¹, Jaroslav Andreji², Anton Kováčik³

¹NAIK Halászati Kutatóintézet, 5540, Szarvas, Anna-liget u. 35.
²Department of Poultry Science and Small Animal Husbandry, Faculty of Agrobiology and Food Resources, Slovak University of Agriculture in Nitra, Tr. A. Hlinku 2, 949 76 Nitra, Slovak Republic
³Department of Animal Physiology, Faculty of Biotechnology and Food Sciences, Slovak University of Agriculture in Nitra, Tr. A. Hlinku 2, 949 76 Nitra, Slovak Republic

Kivonat

Napjainkban a vér (plazma vagy szérum) klinikai kémiai vizsgálatok értékes élettani információkat szolgáltatnak mind humán, mind állatorvosi szempontból.

A vérben jelenlevő kémiai összetevők változása alapján meghatározhatóak a különböző betegségek ok-okozatai. Jelen átfogó vizsgálat célja, hogy a mintaterülethez közeli bányászati tevékenység és a tisztított szennyvíz által a természetes vízbe kerülő szennyezőanyagok, antibiotikumok, nehézfémek hatásait megvizsgáljuk a tavi környezetben tenyésztett amur populáció élettani státuszára vonatkozóan. A bemutatásra kerülő vizsgálat egy komplex mérési sorozat egyik részét képezi, mely elsősorban a halak egészségügyi állapotának megismerésére irányult.

A kísérleti halállomány a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem kísérleti halastavából származik (Kolíňany – Nyugat-Szlovák Alföld – Szlovákia; 48°21'14.6"N 18°13'03.2"E), ahol félintenzív tartástechnológiai körülmények között nevelkedtek. A begyűjtött 37 db amur átlag tömege 1311,4 ± 312,5 g volt, melyek farokvénájából vérmintát vettünk a vérplazma biokémiai paramétereinek meghatározása céljából. A minták feldolgozását az egyetem Állatélettani Tanszékén végeztük, melynek során 20 percen keresztül, 3000 rpm fordulat mellett centrifugáltuk és a felülúszó vérplazmát elemzésig -20 °C-on tartottuk. DiaSys (Diagnostic Systems GmbH, Holzheim, Németország) kereskedelmi kitek és Randox RX Monza (Randox Laboratories, Crumlin, Egyesült Királyság) félautomata klinikai kémiai analizátor használatával mértük meg a kalcium (Ca), magnézium (Mg), összes fehérje (TP), glükóz (Glu), koleszterol (CHOL), triglicerid (TG), aszpartát aminotranszferáz (AST), alanin aminotranszferáz (ALT), alkalin foszfatáz (ALP) koncentrációját. A nátrium (Na), kálium (K) és klorid (Cl) ionokat ion-szelektív elektróddal ellátott EasyLite analizátor (Medica, Bedford, MA, USA) segítségével mértük meg.

Az elektrolitegyensúly mutatói, a Na⁺ (131,48 ± 7,83 mmol/L), K⁺ (1,14 ± 0,74 mmol/L), Cl^- (105,00 ± 6,38 mmol/L) a homeosztázis fontos elemei, melyek befolyásolják a vérplazma és a sejtek ozmotikus nyomását.

A plazma glükóz szintje (8,42 ± 3,67 mmol/L) által képet kaphatunk a szénhidrátépítő és –lebontó anyagcsere folyamat egyensúlyi állapotára, valamint szenzitív indikátorként szolgál különböző környezeti és más stressz hatásokra. A glükóz koncentráció alapján elmondható, hogy a kapott átlag érték megfelel a normál értéknek, azonban a jelentős szórás arra enged következtetni, hogy egyes egyedeket jelentős negatív élettani hatás ért. A TG (2,64 ± 0,98 mmol/L) és a CHOL (5,21 ± 1,80 mmol/L) koncentrációja a plazmában szintén a halak tápláltsági állapotát mutatják, ugyanis ezek a vegyületek az alapvető energia forrásai a sejteknek. Ezek az értékek megfelelnek a jól táplált halak TG és CHOL koncentrációinak, a méret és kor alapján. A plazma összfehérje tartalmából többek között gyulladásokra, fertőzésekre, immunológiai betegségekre következtethetünk. Jelen mérési eredmények alapján TP: 26,07 ± 5,74 g/L, mely megfelel az irodalmi adatokban található egészséges halak értékeinek. Az ALT (0,23 ± 0,12 µkat/L), AST (2,25 ± 1,98 µkat/L), ALP (1,58 ± 1,01 µkat/L), GGT (0,09 ± 0,07 µkat/L) fontos mutatói a májsérüléseknek. Ezen értékek nagy szórása is jelzi, hogy az egyedek között előfordul olyan hal, amelyikben jelentősen magasabb ezeknek az enzimeknek a koncentrációja a plazmában, tehát a máj sejtek szétesése feltételezhető.

A halakban a vérplazma biokémiai paramétereinek változatossága (kor, méret, környezeti hatások, stb.), valamint a megbízható referencia adatbázisok hiánya miatt az értékelés meglehetősen nehéz, mindazonáltal igen értékes információkat szolgáltatnak. A vízben élő állatok különösen nagy veszélynek vannak kitéve az őket folyamatosan körülvevő közeg esetleges szennyezőanyagai miatt. A vérkémiai paraméterek fontos élettani és toxikológiai indikátorok lehetnek, valamint általuk felmérhető a halak tápláltsági állapota, egészségügyi státusza és a környezeti változásokhoz történő alkalmazkodó képességük.

Köszönetnyilvánítás / Acknowledgement:

This work was supported by the Grant Agency of SUA in Nitra, project no. 06-GA SPU-16 and by the Slovak Research and Development Agency under the contract No. APVV-16-0289.

Jelen munka a Tempus Közalapítvány ösztöndíjának segítségével valósulhatott meg.