A velencei-vadponty anyaállományának genetikai diverzitás vizsgálata
Keszte Szilvia1, Kánainé Sipos Dóra1, Stein Renáta1, Mészáros Orsolya1, Balogh Erna1, Zellei Ágnes2, Sebestyén András2, Balogh Réka1, Guti Csaba Ferenc1, Bokor Zoltán1, Várkonyi Levente1, Urbányi Béla1, Kovács Balázs1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Magyar Országos Horgász Szövetség, 1124 Budapest, Korompai utca 17.
Kivonat
Vizsgálatunk tárgya, a velencei-tavi vadponty 2013-ban kapta meg a fajtaelismerést. Munkánk célja a tájfajta Kajászón fenntartott, anyajelölt állományának genetikai diverzitás felmérése, a genetikai sokszínűségének megőrzése, valamint a beltenyésztettség kialakulásának elkerülése érdekében. Munkánk során a genetikai diverzitást molekuláris genetikai markerek segítségével határoztuk meg.
Vizsgálatainkhoz a Magyar Országos Halászati Szövetség (MOHOSZ) Kajászói telephelyén vettünk mintákat 150 egyedtől, melyekből a mikroszatellit analízis során random kiválasztott 36 egyeden végeztük el a vizsgálatokat.
A mitokondriális genom elemzéséhez 135 egyed mintáit vontuk be. A mikroszatellit elemzés során 7 mikroszatellit markert (MFW6, MFW7, MFW26, MFW31, Cca02, Cca72, Koi41-42) alkalmaztunk, a mitokondriális genom esetén pedig a D-loop régiót vizsgáltuk szekvencia analízissel.
A mikroszatellitek - a Koi41-42-es marker kivételével – polimorfnak bizonyultak. A polimorf lókuszok heterozigozitása (Ho) szignifikánsan eltért a várt értéktől (He). A mitokondriális DNS vizsgálata során összesen 19 anyai vonalat (haplotípust) tudtunk elkülöníteni. A haplotípusok közül 16 ritka, 2 közepes, 1 pedig igen gyakori kategóriába volt sorolható.
A diverzitási adatok alapján az állomány nincs genetikai egyensúlyban, ami a mesterséges párosításnak és a szelekciónak tudható be. Ez célzott keresztezésekkel és az állomány egyedszámának növelésével javítható.
A mitokondriális genom vizsgálata alapján az egyedek 70%-a egy anyai vonalból származik. Így a ritkább anyai vonalak a fajta és a genetikai változatosság megőrzése szempontjából felértékelődnek a gyakoribbakkal szemben. Javasolt az anyajelölt állományt további, újabb anyavonalból származó egyedekkel kiegészíteni a diverzitás növelése érdekében.
Munkánkat az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.