Tejsavbaktériummal történő táplálékkiegészítés hatása recirkulációs rendszerben nevelt süllőivadékok növekedésére, mikrobiom összetételére és csontvázfejlődésére

Uros Ljubobratovic1, Dejana Kosanovic2, Goran Vukotic3,4, Molnár Zsuzsanna1, Nemanja Stanisavljevic4,  Tijana Ristovic1, Péter Géza1, Jovanka Lukic4, Jeney Galina1

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2
Institute for Virology, Vaccine and Sera “Torlak”, Szerbia
3
Faculty of Biology, University of Belgrade, Szerbia
4
Institute of Molecular Genetics and Genetic Engineering, University of Belgrade, Szerbia

Kivonat

A süllő (Sander lucioperca) egy gazdaságilag fontos édesvízi csontos hal. A süllőlárvák nevelése recirkulációs rendszerben bonyolult az alacsony stressztűrés, a kannibalizmus, és így az alacsony lárvakori megmaradás miatt. Az ivadéknevelés legnagyobb költségét az élő táplálék biztosítása jelenti, ezért annak mesterséges táplálékkal való helyettesítésére több kísérletet tettek. Ezek a táplálékok azonban nagy mennyiségben tartalmaznak nehezen emészthető fehérjéket, ezért használatuk során a lárvák fejlődése gátolt. A süllőlárva recirkulációs rendszerben történő nevelésének javítására megoldást nyújthat a probiotikumok alkalmazása. Gyakran alkalmaznak Pseudomonas és Bacillus fajokat, illetve tejsavbaktériumokat probiotikumként az akvakultúrában. A tejsavbaktériumok között leggyakrabban a Lactobacillust használják, hogy növeljék az emésztőenzimek aktivitását a halak bélrendszerében. Emellett a haltenyésztők gyakori problémája az intenzív rendszerekben történő haltenyésztés során az opportunista fertőzések megjelenése, amit a nagy egyedsűrűség és a stressz okoz. Számos kísérletet tettek a halak mikrobiomjának eltolására a fakultatív patogének felől a kevésbé fertőző tejsavbaktériumok felé.

A kutatás célja a tejsavbaktériumok süllőlárvákra gyakorolt hatásának vizsgálata volt. A kísérletben a hal növekedését, a mikrobiom egyensúlyát és a csontváz fejlődését tanulmányoztuk hidrolizált OTOHIME (Reed Mariculture Inc, Japan) és Artemia nauplius etetése mellett. A kikelés utáni 12. napon a lárvákat az alábbi kezelésekre osztottuk szét: egy csoport a Lactobacillus paracasei BGHN14 + Lactobacillus rhamnosus BGT10-zel dúsított OTOHIME és nauplius keverékét kapta, egy csoport a Lactobacillus reuteri BGGO6-55 + Lactobacillus salivarius BGHO1-vel dúsított OTOHIME és nauplius keverékét, egy pedig BGHN14+BGT10-zel dúsított OTOHIME-t és kezeletlen naupliust. A kontroll csoport kezeletlen naupliust és hidrolizálatlan OTOHIME-t kapott. A kezelés 14 napig tartott, a kikelés utáni 26. napon történt az emésztőenzim-aktivitás mérése és a mikrobiom összetételének vizsgálata. A halak egyedi tömegét és hosszát is mértük a kezelés végén a kikeléstől számított 26. napon, illetve a 45. napon is a csontvázi deformitások és a megmaradás értékelésével egyidejűleg.

Az eredmények a BGHN14+BGT10-zel dúsított Artemia pozitív hatását mutatták a hal növekedésére, a csontváz fejlődésére és a tripszin/kimotripszin aktivitási arányra (T/K), ami a fehérje emészthetőséget jelzi. Az OTOHIME hidrolizálása szintén jobb csontvázfejlődést eredményezett, magasabb T/K értékekkel és a halpatogén Aeromonas és Mycobacterium fajok alacsonyabb szintjével.

Ez a kutatás az első, ami a tejsavbaktériumok süllőlárvák növekedésére, csontvázfejlődésére és a patogének növekedésének visszaszorítására gyakorolt hatását mutatja be. Alapot biztosít a recirkulációs rendszerben történő intenzív süllőtenyésztés technológiai folyamatainak fejlesztésére.

 

A munka az Aquaexcel 2020, TNA (Trans National Access LAPPAQ project) keretében valósult meg.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.