
SÜLLŐ (SANDER LUCIOPERCA) MIKORSZATELLIT MARKEREK ALKALMAZÁSÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSE: IDŐ- ÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG NÖVELÉSE
Kánainé Sipos Dóra1, Guti Csaba1, Keszte Szilvia1, Lehoczky István2, Balogh Réka1, Urbányi Béla1, Kovács Balázs1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Haszonállat-génmegőrzési Központ, Gödöllő
Kivonat
A süllő (Sander lucioperca) csaknem egész Európában és Ázsia nagyobb részén őshonos ragadozó halfaj. Nem csupán ökológiai szempontból jelentős (pl. populációszabályozás ragadozó életmódjából kifolyólag), hanem hazánkban gazdasági jelentősége is folyamatosan növekszik. A jelenleg legnagyobb mennyiségben előállító országok között Magyarország is szerepel. Bár a fogásingadozások jelentősek, az akvakultúrából származó mennyiség évről évre növekszik. Ez a jelenleg is intenzíven kutatott tartás- és tenyésztéstechnológiai fejlesztéseknek köszönhető, amelybe a molekuláris genetika is bekapcsolódott. Korábbi kutatásaink során olyan új, hatékonyan alkalmazható mikroszatellit markereket fejlesztettünk ki, melyek nagy polimorfitásuknak köszönhetően alkalmasak egyedek azonosítására, származás ellenőrzésére, genetikai diverzitás becslésére, továbbá nagy segítséget nyújtanak géntérkép megalkotásában, mennyiségi jellegeket kódoló régiók (QTL = quantitative trait loci) térképezésében, marker kapcsolt szelekcióban (MAS = marker assisted selection). Munkánk során a korábban fejlesztett markerek vizsgálatának módszerét fejlesztettük tovább, ugyanis a mikroszatellitek kimutatásához alkalmazott PCR reakciókat multiplexáltuk: egyetlen reakcióban 4 – méretüket tekintve jól elkülönülő – markert amplifikáltunk fel. Mivel a bázispár pontosságú fragmentméret hosszának detektálásához az amplikonok végére 4 különféle fluoreszcens festéket (FAM, PET, NED, HEX) építhetünk be, így 4 reakcióban 16 marker felsokszorozása vált lehetővé, amelyek alléljai így egyetlen kapilláris elektroforézis során váltak azonosíthatóvá. Az ehhez szükséges 4 reakció körülményeinek meghatározásával az analízis kivitelezéséhez felhasznált anyag-, költség- és időigényt megközelítőleg a negyedére csökkentettük.
A munka a GINOP-2.3.2-15-2016-00025 projekt keretei között az Európai Regionális és Fejlesztési Alap, valamint Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.