Saprolegnia fajok okozta ikrapenészesedés kezelési lehetőségei pisztráng ikrákon

Eszterbauer Edit¹, Rigler Eszter¹, Sipos Dóra¹, Nagy Borbála¹, Bertyné Hardy Tímea¹, Hoitsy Márton György², Hoitsy György³

¹MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
²Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest
³Hoitsy és Rieger Kft., Lillafüred

Kivonat

A halak és ikráik penészedését legtöbbször a Saprolegniaceae osztályba tartozó parazitikus gombák okozzák. A Saprolegnia fajok komoly problémát jelentenek a keltetőházakban és a tenyésztelepeken is. A növekvő penészgombák szabad szemmel is láthatóak, fehér vattapamacsra emlékeztető telepeket alkotnak a halakon és az ikrákon. A halgazdaságokban a fertőzés kezelése évtizedekig hatékonyan működött a malachitzöld-oxalát használatával mindaddig, amíg az Európai Unió Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottsága a szer karcinogén hatása miatt nem engedélyezte tovább annak étkezési célra szánt halakon történő alkalmazását.

Ezek miatt gazdasági szempontból is fontos és aktuális teendő új kezelési eljárás kidolgozása, kipróbálása és adaptálása gazdasági körülményekre. Vizsgálatunk célja a korábbi in vitro laboratóriumi tesztekben leghatékonyabbnak talált kezelőszer, a Divosan Forte (DF) keltetőházi kipróbálása volt. A hidrogén-peroxidot, peroxiecetsavat, és ecetsavat tartalmazó fertőtlenítőszer nagy előnye az igazolt gombaellenes hatás mellett, hogy szermaradvány nélkül bomlik, így környezetkímélő kezelést tesz lehetővé. A félüzemi körülmények között lezajlott kísérletekre a Lillafüredi Pisztrángtelepen került sor. Két, egymásra épülő kezelési kísérletet végeztünk a kezelőszer hatékony alkalmazásának kidolgozása céljából. Az első kísérletben 12, a másodikban 9 független kezelési csoportot alakítottunk ki és vizsgáltuk az ikramegmaradást és a kelési százalékot. Az első kísérletben a négy kezelési típusból a heti egyszeri 0,01 V/V% DF kezelés adta szignifikánsan a legjobb eredményt. Az első kísérlet fontos eredménye volt annak igazolása, hogy a keltetőedények vízzel nem borított, de nedves peremeinek fertőtlenítése javítja az ikramegmaradási arányt, mivel itt a vízipenész spórák túlélhetnek és visszafertőzhetik a vizet, benne az ikrákkal. A két kísérlet eredménye alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy bár az eljárás további finomítása szükséges, a 40 perces, vízben és felületeken alkalmazott, 0,01 V/V%-os DF kezelés hatékonyan alkalmazható a vízipenész visszaszorítására pisztrángos keltetőházban.

Munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), „Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességét szolgáló fejlesztése” c. projekt támogatta.