
Ragadozó halaink micoplasma fertőzöttségének vizsgálata
Varga Zsuzsanna, Sellyei Boglárka, Molnár Kálmán, Székely Csaba
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
Célul tűztük ki hazai halfajaink mycoplasma fertőzöttségének felmérését, lehetőség szerint a mikroorganizmusok izolálását is. A Mollicutes osztály Mycoplasmatales rendjébe tartozó baktériumok széles körben elterjedtek az élővilágban, úgy a növényekben, mint az állatokban. Eleddig állatokból több mint 125 fajukat írták le. Ugyanakkor halakból a nagyszámú tenyésztési kísérlet ellenére napjainkig egyetlen fajt izoláltak 1984-ben (Mycoplasma mobile).
A mycoplasmák tenyésztése nem megoldott. A feltehetően Clostridium fajok „egyszerűsödésével” kialakult mycoplasma genom számtalan anyagcsere utat, így a sejtfalszintézis képességét is elvesztette. Csak az elemi membrán határolja, így a mycoplasmák alakja pleomorf és rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra. Pontos tápanyagigényük nem ismert, a nélkülözhetetlen összetevők azonosításáig a táptalajt szervkivonatokkal, élesztőkivonattal és vérsavóval egészítik ki. A „nem-tenyészthető” fajok megismerésében így csak molekuláris módszerekre támaszkodhatunk. A halaknál a szöveti mintákból nyert DNS-t mycoplasma specifikus polimeráz reakcióval vizsgálva a 16S rRNS gén szekvenálása alapján számos eltérő Mycoplasma fajt mutattak ki. Az ilyen jellegű vizsgálatok tanúsága szerint a halak bélflórájának akár 90%-át mycoplasma-szerű mikroorganizmusok képviselik.
A hazai halfajok mycoplasma fertőzöttségének vizsgálatánál elsősorban ragadozó halakat vizsgáltunk, mert feltételeztük, hogy életmódjuk folytán könnyebben fertőződnek. Angolna, csuka, harcsa, süllő és sügér halfajokból gyűjtöttünk kopoltyú-, lép-, máj-, vese-, úszóhólyag, hashártya-, húgyhólyag-, petefészek- és spermamintákat. A M. mobile tenyésztésére is használt táptalajokon (SP4, Chanock féle, „Mycoplasma Experience”) véletlenszerűen, ill. a PCR vizsgálattal pozitívnak bizonyult fagyasztott minták felhasználásával kíséreltük meg a tenyésztést. A mintákat mikroanaerob környezetben 20oC-on inkubáltuk, majd a 7., 14. és 30. napon, esetleg később is azonos típusú szilárd táptalajra szélesztettük. Az indikátort tartalmazó táplevesek színváltozása, ill. annak hiánya nem volt a mycoplasma-szaporodás egyértelmű jelének tekinthető. A szilárd táptalajon kinőtt mycoplasma-szerű telepeket ismét levesbe oltottuk.
Egy dunántúli halastóból származó 7 db erősen lesoványodott harcsa közül 3 egyed veséjéből, ill. ezek egyikének kopoltyúmintájából „Mycoplasma Experience” táptalajon tenyésztve mycoplasma-szerű telepek nőttek ki. Az izolált telepek táplevesbe továbboltott tenyészetéből molekuláris vizsgálatra kivont DNS minták mycoplasma specifikus termékét szekvenáltuk. A vizsgált 5 minta mintegy 700 bp-os szakasza egymáshoz 99%-os szekvencia hasonlóságot mutatott. A génbanki szekvenciákkal való összevetés során szekvencia adataink a M. moatsii/sualvi/mobile csoport tagjaival mutattak számottevő (94, 93, ill. 92%) hasonlóságot. Az izolátumok tenyésztési feltételeinek pontosabb meghatározása és a törzsek további jellemzése folyamatban van.
A munka a GINOP-2.3.2-15-2016-00025 projekt keretei között az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.