
Potenciálisan zoonotikus métely-metacerkáliák vizsgálata négy magyarországi halgazdaság pontyállományában
Sándor Diána, Molnár Kálmán, Varga Ádám, Székely Csaba, Cech Gábor
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
Kutatócsoportunk 2015 óta vesz részt az Európai Unió által kiírt Horizon 2020 ParaFishControl pályázati munkában. A projekt fő célja az európai akvakultúrában tenyésztett 6 legfontosabb halfaj, köztük a ponty (Cyprinus carpio) legjelentősebb parazitáinak kutatása. A pályázati munkában többek között vizsgáljuk a pontyok métely-fertőzöttségeit (Platyhelminthes: Digenea) négy magyarországi tógazdaságban, különös tekintettel az Opistorchiidae családba tartozó zoonotikus fajokra, melyek lárvastádiumai (metacerkária) a halak izomzatában élősködnek.
A ParaFishContol konzorcium protokollja alapján négy, egymástól eltérő adottságú és lokációjú halgazdaságból, egyenként 258 egynyaras pontyegyed vizsgálatát tűztük ki célul. Az elaltatott, majd dekapitált halak jobb és baloldali izomszelvényeit két üveglap között ellapítva, sztereomikroszkóp segítségével vizsgáltuk át. A halak többségénél az izomszövetet pepszintartalmú emésztőoldattal kezeltük, mely szabaddá és megszámlálhatóvá tette a metacerkáriákat. A pozitív eredményeket dokumentáltuk, majd a pályázati protokoll szerint rögzítettük.
Előzetes eredményeink biztatóak, az Opistorchiidae családba tartozó metacerkáriákat ezidáig nem izoláltunk, ugyanakkor egy nem zoonotikus izomparazita jelentős mennyiségben fordult elő, mely feltételezhetően egy Holostephanus fajhoz tartozik. A morfológiai azonosítást az ITS régió szekvenálásán alapuló molekuláris vizsgálatok is megerősítették.
A különböző halgazdaságok pontyállományát érintő fertőzöttség jelentős mértékű eltérést mutatott. Egy esetben a tógazdaság vizsgált halállománya nagyobb mértékű fertőzöttséget mutatott, a másik gazdaság állománya kis mértékben volt érintett, kettőben pedig nem találtunk metacerkáriával való parazitás fertőzöttséget. Ennek vélhetően oka lehet a természetközelibb tavakban nevelkedett populáció és az azokat körülvevő gazdag madárfauna (végleges gazda), illetve az édesvízi csigák nagyszámú jelenléte (elsődleges köztesgazda).
Támogatás: OTKA PD 108113, Horizon 2020 Parafishcontrol és Bolyai Ösztöndíj (BO/00417/15/4) pályázatok.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.