PONTYHIMLŐ (CYHV-1) ELSŐ KIMUTATÁSA DAGANATOS MÁRNÁBÓL

Borzák Réka, Sellyei Boglárka, Székely Csaba, Doszpoly Andor

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest

Kivonat

A márna (Barbus barbus) hazánkban kedvelt étkezési és sporthal, mégis keveset tudunk betegségeiről. Csupán néhány, paraziták által okozta bántalom (pl. a Pomphorhynchus laevis okozta buzogányfejű férgesség, és a Myxobolus pfeifferi okozta izomduzzanat), illetve vírusfertőzés (circovirus, rhabdovirus) ismeretes a szakirodalomban. Napjainkban azonban egyre több tumoros elváltozást mutató ivarérett márna került kifogásra a Dunából.

Európában nem egyedülálló ez a jelenség, Dél-Angliában a Lee folyóból fogott márnákon nagy számban találtak bőrt, kopoltyúfedőt, uszonyokat érintő hiperpláziát és papillómás elváltozást, Csehországban az Ohre folyóból kerültek leírásra a bőrt és a gonádokat érintő tumoros elváltozások. Észak-Olaszországban egy, az Adige folyóból kifogott egyeden pedig a kopoltyúív csontszöveti állományának elfajulását figyelték meg.

A tumorok kialakulása nem minden esetben vezethető vissza egyetlen tényezőre. Megjelenésükre vírusok, vegyszerek, élő szervezetek által termelt toxinok, fizikai tényezők, hormonok, életkor, ivar, genetikai tényezők és a gazda immunrendszerének állapota egyaránt hatással lehetnek. Munkánk során két kifejlett, tumoros márnát (~70 cm, ~3 kg) vizsgáltunk, melyek a Duna Budapesthez közeli szakaszairól késő ősszel kerültek kifogásra. Világos rózsaszín, bevonatszerű, illetve papillómás elváltozások a pikkelyeken, uszonyokon, és a szájnyílás közelében egyaránt megfigyelhetőek voltak. A boncolást követően a szerveket (kopoltyú, máj, lép, vese, bél, agy) és az érintett tumoros területet parazitológiai és fénymikroszkópos vizsgálatnak is alávetetettük, illetve ezekből külön szövetmintákat is gyűjtöttünk hisztopatológiai- és molekuláris vizsgálatokhoz, illetve vírusizoláláshoz. A parazitológiai vizsgálatok során az egyik márnában intenzív buzogányfejű féreggel (Pomphorhynchus laevis, Müller) való fertőzöttséget figyeltünk meg, azonban más élősködőt nem sikerült kimutatni. A molekuláris vizsgálatok során az egyes szerveket különböző DNS vírusok jelenlétére teszteltük PCR reakciók segítségével. Kétféle vírus szekvenciáját is sikerült kimutatnunk. Az egyik a már korábban hazánkban leírt márna circovírussal (BarCV); a másik egy ismert herpeszvírussal, a pontyhimlőt előidéző Cyprinid herpesvírus-1-gyel mutatott nagyfokú hasonlóságot. A vírusok sejten történő izolálása és a szövetek hisztopatológiai vizsgálatai még folyamatban vannak.

A pontyhimlő jól ismert betegsége az európai tőpontynak (Cyprinus carpio carpio) és az amuri tőpontynak (Cyprinus carpio haematopterus). A CyHV-1 vírusfertőzés nyomán megindul az epidermális sejtek kóros osztódása, melynek eredményeképpen szürkésfehér, kocsonyás tapintású csomók jelennek meg a beteg egyedek fején, úszóin, vagy elszórva testszerte. Az eset érdekessége, hogy a pontyhimlőt eddig szigorú gazdaspecifikusságot mutató vírusként ismertük, ami a pontyon kívül nem fertőz más halfajt. Ennek ellenére a márnából általunk kimutatott vírus nukleotid szekvenciájában nagyfokú egyezést mutat a Cyprinid herpeszvírus-1-gyel. Az elváltozások megjelenési formája és szezonalitása pedig jellemző a klasszikus pontyhimlőre.

Köszönetnyilvánítás: Járvás Jánosnak köszönjük a minták begyűjtésében nyújtott segítséget.  A kutatást az OTKA PD104315 pályázatból és a Halkórtan és Parazitológia témacsoport anyagi erőforrásaiból finanszíroztuk.