
AZ AFRIKAI HARCSA NEVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HAZAI AKVAPÓNIÁS TERMELÉSI RENDSZERBEN
Hegyi Árpád, Kanyó Henrik, Lefler Kinga Katalin, Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
Az akvapóniás termelési rendszerekről számos tanulmány készült akár nemzetközi, akár hazai viszonylatban. A hazai rendszerek általában háztáji jellegűek és csak néhány kis térfogatú (1-2 m3) medencéből állnak. A legtöbb esetben a szakértelem hiánya jellemzi a hazai rendszereket, a keveréktakarmány kiválasztástól a műszaki üzemeltetésig bezárólag.
2015. év őszén átadásra került a Napsugár Aquapóniás és Foglalkoztató Központ Kaposváron. A rendszerben összesen 10 m3 térfogatú medence-együttes áll rendelkezésre haltartásra, ahol több halfaj (amur, ponty, tilápia, törpeharcsa) is megfordult korábban, de minden halfaj esetében felléptek nem várt események. Ennek következtében egyik halfaj sem tudta betölteni azt a funkciót, amelyet elvártak volna az üzemeltetők.
A tavalyi évben az afrikai harcsa nevelése kezdődött meg, mely során fontos hangsúlyozni, hogy egy meglévő rendszerhez próbáltuk adaptálni a halnevelési technológiát. Ezek alapján egy medencébe 100 db afrikai harcsát helyeztünk ki 74,5 g-os átlagsúlyban. A tenyészidő alatt (189 nap) a gyarapodás mellett a víz legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait is nyomon követtük. Az afrikai harcsa mellett a már az akvapóniás rendszerben lévő törpeharcsa állományt is bevontuk a vizsgálatunkba (kiindulási átlagsúly 100,95 g) azonos takarmányozási és tartási körülmények mellett.
Az afrikai harcsa esetében a gyarapodás 59,224 kg volt, amelyet 102,365 kg takarmányból sikerült előállítani, tehát a takarmány-együttható 1,73 kg/kg volt. Sajnos a törpeharcsa növekedését nem tudtuk a teljes kísérleti időszakban nyomon követni, mert időközben a törpeharcsa-állomány elpusztult a fajspecifikus ranavírus (European catfish virus) következtében.
A vízvizsgálati eredmények tekintetében elmondhatjuk, hogy a nitrogénformák közül a nitrit- és ammónium-ion, valamint a szabad ammónia folyamatosan a tűrhető határérték közelében alakult. A rendszervízben lévő orto-foszfát-ion pedig folyamatosan magas koncentrációban volt jelen, amely átlagosan háromszorosa a tűrhető határértéknek (2 mg/l). Az összes szerves szén (TOC) koncentrációja is magas volt, amely 25-110 mg/l között változott.
Kísérletünk, illetve vizsgálatsorozatunk elérte a célját, hiszen az üzemeltető teljesen áttért az afrikai harcsa tartására, tenyésztésére, amely fedezi a növénykultúrák szerves anyag-, nitrogén- és foszforigényét.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.