
A NÉPESÍTÉSI SŰRŰSÉG NÖVEKEDÉSRE ÉS MEGMARADÁSRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A JÁSZKESZEG (LEUCISCUS IDUS) INTENZÍV RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ ELŐNEVELÉSE SORÁN
Szabó Tamás, Bokor Zoltán, Bernáth Gergely, Csenki Zsolt, Szabó Krisztián*, Urbányi Béla, Csorbai Balázs
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
*Dinnyési Halgazdaság Kft., Dinnyés
Kivonat
Jászkeszeg lárvák előnevelését intenzív halnevelő rendszer 12 literes akváriumaiban végeztük. Négy különböző népesítési sűrűség (25, 50, 75, 100 lárva/liter) hatását vizsgáltuk három ismétlésben. A kísérlet kezdete a lárvák elúszásának napja, időtartama 21 nap volt. A víz hőmérséklete a lárvanevelés során 20,0 ± 1,0ºC, az oxigénkoncentráció 8,0 ± 1,0 mg/l, a napi megvilágítás időtartama 12 óra volt.
A halakat az első 12 napban Artemia petéből keltetett lárvával etettük. A 13-15. napon az élő eleség mellett ivadék előnevelő tápot is kaptak. A kísérlet harmadik hetében a halakat kizárólag mesterséges takarmánnyal etettük. A halakat napi három alkalommal (8.00, 12.00 és 16.00 órakor) ad libitum takarmányoztuk. Az átlagos testhosszt a kísérlet elején és végén, valamint heti gyakorisággal mértük. Az átlagos testsúlyt csak a kísérlet elején és végén határoztuk meg. A megmaradást a kísérlet végén állapítottuk meg.
A kísérlet kezdetén a lárvák hossza 10,4 ± 0,4 mm, testtömege 2,4 ± 0,51 mg, a végén a négy kezelés három ismétlésének átlagában 15,1 ± 1,76 mm, illetve 26,8 ± 7,58 mg volt (átlag ± szórás). A megmaradás 82,7 ± 6,25%-nak adódott. Megállapítottuk, hogy a népesítési sűrűség – a vizsgált határokon belül – érdemben nem befolyásolta a 21 napos kísérlet végén megállapított átlagos testtömeg, testhossz és megmaradás értékeket. Gazdasági szempontok alapján a „100 db/literes” népesítési sűrűség alkalmazását javasoljuk hasonló feltételeket biztosító halnevelő rendszerek esetében. Az eredmények alapján indokolt a magasabb népesítési sűrűség növekedésre és megmaradásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata is.
Munkánkat az Európai Halászati Alap, Halászati Operatív Program III. tengelye (“Európai Halászati Alap: a megújuló halászatért”- az Európai Unió és Magyarország támogatásával) pályázat támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.