
A klímaváltozás hatása a halastavak vízháztartására: gazdasági és termeléstechnológiai következmények
Gyalog Gergő1, Varga Mónika2, Berzi-Nagy László1, Kerepeczki Éva1, Csukás Béla2
1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár
Kivonat
Munkákban a klímaváltozás halastavak vízháztartására gyakorolt hatását elemezzük. Kvantitatív elemzéssel bemutatjuk, hogy a hosszú távon megváltozó április és október közötti párolgási- és csapadékviszonyok racionális gazdasági döntéseket feltételezve hogyan befolyásolhatják a termelési technológiát, ezen belül a termelési intenzitást és a vízfelhasználást.
A jövőbeli hőmérsékleti-, illetve csapadékviszonyokhoz a NORESM modell RCP4.5 és RCP8.5 szcenáriókra adott előrejelzését használtuk. A klímamodellek nem tartalmaznak vízhőmérséklet és levegő nedvességtartalom előrejelzéseket. Ezért a közelítő hidrológiai modellt a sekély vizű Balatonra Antal és mtsai. (1976) által kifejlesztett párolgási összefüggést alkalmazva, a közelmúltbeli tényadatokból levezetett feltételezések felhasználásával alakítottuk ki. Folyamatban van egy olyan komplex modell kidolgozása, amely lehetővé teszi a hidrológiai, a táplálékhálózati és anabolikus/katabolikus részmodellek integrált kezelését.
Jelen munkában az ökonómiai számításokhoz egy fajlagos költségmodellt alkalmaztunk, amihez termelési függvényként a Csengeri és mtsai. (2015) által közölt, egyszerűsített metabolikus teórián alapuló összefüggést használtuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a halastavak átlagos nyári vízszükséglete 20-30 éven belül mintegy 1800-2600 m3/ha mértékben emelkedhet a különböző klímaszcenáriók mellett. Stagnáló vagy emelkedő fajlagos vízköltségekkel (4-12 Ft/m3) számolva, ennek hatására mintegy 200-400 kg/ha hozamszinttel növekedne a költségminimumot eredményező termelési intenzitás. Kutatásaink hozzájárulhatnak a vízzel kapcsolatos költségek jövőbeni kompenzálásának kialakításához, figyelembe véve a halastavak által nyújtott, vízhez kötődő ökoszisztéma szolgáltatások szerepét a szárazodó klímában.
Munkánkat a „CLIMEFISH EU-H2020-6777039-2” projekt keretében végeztük.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.