A harcsa és a balin kóros soványsággal járó fertőzöttsége Lamproglena nembeli copepoda rákparazitákkal

Molnár Kálmán¹, Annemarie Avenant-Oldewage², Sellyei Boglárka¹, Varga Ádám¹ és Székely Csaba¹

¹MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
²Department of Zoology, University of Johannesburg, South Africa

Kivonat

A parazita életmódot folytató copepodák több faja, pl. a Lernaea és Ergasilus fajok jól ismert, jelentős tógazdasági és természetes vízi kártevői a halaknak. Az elmúlt évben két esetben, a harcsán és a balinon egy kevésbé ismert parazita genus két képviselőjének, egy még közelebbről meg nem határozott Lamproglena-fajnak, ill. a Lamproglena pulchella-nak jelentős kártételét jegyeztük fel. Egy Dunántúli víztározóból származó 10 db 3-5 kg súlyú harcsa, és a Dunából fogott 50 cm-es balin feltűnő soványságuk miatt került laboratóriumunkba. Mindkét halfaj kopoltyúján a Lamproglena rákok több száz egyedének megtelepedését észleltük. A korai fertőzési szakaszban a lamproglenák a planktonban élnek. A halon csak a nőivarú egyedek élősködnek, a ciklopsz formájú hímek megmaradnak plankton-szervezetnek, s a párzás után elpusztulnak. Az 1-1,5 cm méretű, megnyúlt testű rákok a kopoltyúlemezek végeinek közelében rögzülnek a kopoltyúhoz. Érdekességképpen a jellemző petezsákokat egyik esetünkben sem találtuk meg a nőstények testén. Egy-egy lemezsoron gyakran minden 3. ill. 5. lemez fertőzöttnek bizonyult. Az elvégzett szövettani vizsgálatok mindkét esetben hasonló kórszövettani elváltozásokat mutattak. A rákok megtapadási helyén egy mély gödör alakult ki, melybe a rák feji része furakodott be. A copepoda szájszervei (maxillae) és módosult feji lábai (maxillipedes) közelében levált hámsejtekből és vörösvérsejtekből álló szövettörmelék volt található. A rák visszahajló horgai a feji rész előtt két oldalról szúrták át a kopoltyúlemezeket, s abban elhalásos folyamatokat, vérzéseket és a módosult többrétegű hám (epitheloid sejtek) kóros sarjadzását (proliferáció) indították meg. Az élősködő feje körül csak degenerációs folyamatok voltak észlelhetők, melyek sejtelhalásban és kisebb vérzésekben mutatkoztak meg. Ezt a folyamatot súlyosbították a módosult úszólábak, melyek között a rákok mechanikus eltávolítása során nagyobb szövetdarabokat találtunk. A sejttanilag érdekes szövettani elváltozások a kapaszkodó horgok mentén alakultak ki. Ezek közelében a többrétegű hámban epitheloid sejtes proliferációt, helyi vérzéseket, valamint óriássejtek kialakulását állapítottuk meg. A lemezek felületi rétegében a kehelysejtek megszaporodása volt észlelhető, míg máshol a légző-redők eltűnése és köztük hízósejtek megjelenése volt a jellemző tünet.

További vizsgálatok szükségesek annak megállapítására, hogy az észlelt esetek alkalmi megbetegedésnek számítanak-e, vagy elsősorban a harcsa esetében jelentős súlycsökkenéssel járó fertőzöttségnek tekintendők-e?

A munka a GINOP-2.1.1-15-2015-00645 projekt keretei között az Európai Regionális és Fejlesztési Alap és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.