
A GARDA (PELECUS CULTRATUS) HÍMIVARSZERV ÍVÁSI IDŐSZAKON KÍVÜLI VIZSGÁLATA
Bernáth Gergely1, Fodor Ferenc2, Molnár József1, Ferincz Árpád1, Várkonyi Levente1, Urbányi Béla1, Szári Zsolt2, Bokor Zoltán1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt., Siófok
Kivonat
Munkánk átfogó célja a halgazdálkodás ökológiai szemléletű, és horgászati igényeket teljes mértékben figyelembe vevő fejlesztése a Balatonon. Ennek az átfogó célnak a részeként vizsgálataink során olyan halfajok állomány megerősítésével foglalkozunk, melyek nem csak őshonosak a Balaton vízrendszerében, de állományuk horgászati hasznosítás szempontjából nagy jelentőséggel bír. Kísérleteink során távlati célul tűztük ki a garda (Pelecus cultratus) hímivartermék vizsgálatát, valamint egy in vitro spermabank létrehozását. A faj spermiogenezisére, a kinyerhető sperma minőségére vonatkozóan csekély számú irodalmi adat áll rendelkezésre.
Az ívási időszakon kívül végzett kísérletünkben felmértük a csapdázott halak általános testparamétereit, az ivararányt, valamint mikroszkóposan vizsgáltuk a here fejlettségét. A csapdázás eredményeként összesen 44 egyedet vonhattunk be a kísérletbe. A testhossz adatok pozitív összefüggést mutattak a testtömeg alakulásával. Az átlagos standard testhossz 28±2 cm, ahol az átlagos testtömeg 208±39 g volt. A mintázás során és a boncolás eredményeként egyenlőtlen ivararányt rögzítettünk (tejes: 18%, ikrás: 82%). A tejesek esetében kisméretű (1g>), csökevényes herét tapasztaltunk a természetes ívási időszakot (június) 3 hónappal megelőzően (március). A minták számítógépes vizsgálata során spermamozgást nem rögzítettünk az aktivációt követően. A heréből nagyméretű sejteket (feltehetően spermatogónium), és immobilis éretlen spermiumokat nyertünk ki.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a vizsgálat havonta történő megismétlése indokolt a faj természetes spermiogenezisének feltérképezése céljából, az ívási időszak megkezdéséig. Az egyenlőtlen ivararány nagyban nehezítheti a keltetőházi szaporítás tervezését a hímek alacsony száma pedig a mélyhűtési technológiai kidolgozását.
A munkát a GINOP 2.3.2 – 15 – 2016 –00004:” A balatoni halállomány fenntartható, horgászati célú hasznosításának megalapozása” című projekt támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.