
A Biharugrai-halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak ökológiai és szociokulturális értékelése
Palásti Péter1, Tóth Fruzsina2, Halasi-Kovács Béla3, Puskás Nándor3, Kerepeczki Éva1
1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Szent István Egyetem, Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő
3Biharugrai Halgazdaság Zrt., Biharugra
Kivonat
Az ökoszisztéma szolgáltatások mindazok az ökológiai rendszerek által biztosított javak és szolgáltatások, amelyek hozzájárulnak az emberi társadalmak fenntartásához és jóllétéhez. Hazánk mesterséges vizes élőhelyei (főleg halastavai) egyre nagyobb szerephez jutnak ezen javak biztosításában, tekintettel természetes vizeink kiterjedésének radikális csökkenésére. Kutatásunk célja, hogy az extenzív halastavak ökoszisztéma szolgáltatásainak összegyűjtésével és több szempontú értékelésével hozzájáruljunk azok fenntarthatóbb használatához, illetve az ahhoz szükséges eljárások (tájékoztatás, érdekegyeztetés stb.) megkönnyítéséhez.
Vizsgálataink jelenlegi és első helyszíne hazánk második legnagyobb halastórendszere, a Békés megye északkeleti részén fekvő és jelentős természetvédelmi értékekkel rendelkező Biharugrai-halastavak. Kutatásunk kezdetén sikerült összegyűjtenünk és négy csoportba (ellátó, szabályozó, élőhelyi és kulturális) sorolnunk a Biharugrai-halastavak által nyújtott főbb szolgáltatásokat, pl. haltermelés, természetes élőhelyek, a halastórendszer környékén élő kulcsinformátorokkal (pl. őrkerületvezetőkkel) végzett interjúk segítségével. Munkánk célja a Biharugrai-halastavak szolgáltatásainak integrált értékelése, amelynek első lépése az ökológiai értékelés: valamennyi szolgáltatáshoz specifikus indikátorokat rendeltünk (pl. természetes halhozam, látogatók száma, tóban élő halfajok száma), melyek segítségével jellemezhetjük azok jelenlegi és múltbeli állapotait, azok kínálatát. A második lépés egy szociokulturális értékelés: egy, a környező lakosság körében elvégzett kérdőíves felmérés segítségével feltárjuk a szolgáltatások fontossági sorrendjét és ezzel az emberek irántuk való keresletét. Előzetes eredményeink alapján a helyi lakosság sorrendben az élőhely, a környezeti nevelés, a haltermelés, a rekreáció és az esztétikus látvány szolgáltatásokat tartotta a legfontosabbnak. A közeljövőben egy pénzügyi értékelést is tervezünk a tavak használatában érdekelt személyek (politikusok, termelők, őrkerületvezetők, stb.) számára. Utolsó lépésként összehasonlítanánk egymással az eddigi eredményeket, kimutatva ezzel az egyes szolgáltatások gyengeségeit, erősségeit és azok potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Jelen munka az Európai Tanács H2020 Aquaspace projektjének (No.: 633476) támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.