WALTER EMIL 1934-ES NÉPESÍTÉS-HOZAM ADATAINAK ÉRTÉKELÉSE LINEÁRIS ÉS NEM-LÍNEÁRIS REGRESSZIÓVAL, MÓDOSÍTOTT MODELLÜNK ALKALMAZÁSÁVAL
Csengeri István, Zsigri András, Péteri András
NAIK HAKI Halászati Kutatóintézet, Szarvas
Kivonat
A halastavak népesítés - takarmányozás - hozam viszonyainak értékelésre 1985-ben alkalmaztuk az N=a*x*(y+y0)/(y+y0+b*x)+c*x takarmányozástani összefüggésekre épülő egyenlet szerinti hozam számítási modellt, melyben az N a nettó hozam, x a kihelyezési tömeg, y a takarmány mennyiség, y0 a természetes táplálék takarmány egyenértéke (tak. ekv.); a a növekedési potenciál, c az éhezési súlyveszteség és b a fenntartó takarmány szükséglettel, valamint az a és b állandókkal arányos konstans (Péteri, A. és mtsai., 1986). Az utóbbi néhány év kutatásai során ismét felmerült a kérdés, hogy a takarmányok mellett milyen mennyiségű természetes táplálékot hasznosítanak a tóban nevelkedő halaink, valamint az is, hogy milyen módon hasznosul a takarmány halastavi körülmények között.
Az eltelt 30 év alatt a táplálkozástanban, takarmányozástanban is számos új eredmény született, melyek szükségessé tették a modell módosítását. Elsősorban Mercer és munkatársai (Morgan et al., 1975. Proc. Nat. Acad. Sci. USA 72(11):4327-4331; Mercer, L.P. 1982. J. Nutr., 112(3):560-6). vizsgálatainak eredményeit áttekintve adaptációs exponens (n) bevezetésével módosítottuk egyenletünket:
ZN=a*x*(y+y0)^n/((y+y0)^n+b*x^n)+c*x
A kétváltozós, 5-paraméteres egyenlet nem-lineáris regresszióval történő elemzéséhez legalább 8-10 megfelelő pontossággal végrehajtott takarmányozási kísérlet, vagy tavi nevelés hozam adatai szükségesek. A megfelelő számú saját tavi takarmányozási adat nem állt közvetlenül rendelkezésünkre, ezért a modellt Walter szakirodalmi adatainak (Walter, E. 1934. Grundlagen der allgemeinen fischereilichen Produktionslehre In: Demoll und Maier (Eds.): Handbuch der Binnenfischerei Mitteleuropas. 4 (5): 483-662 +15 Tafeln) felhasználásával ellenőriztük.
A poszter előadásban Walter 1934-es adatainak elemzésekor egy „k” paramétert (a természetes táplálék halhús egyenértéke) is bevezetve a
Z(N) = - c*x+(b/a)*x*(k*Zopt)^n/(k*Zopt)^n+b*x^n)
alakú egyenletet alkalmaztuk, amelyben az x a hektáronkénti kihelyezési mennyiség egyedszámban vagy kilogrammban kifejezve. A lineáris regressziót az állandóknak tetszőleges értékeket választva manuális iterációs eljárással, a nem-lineáris regressziót SPSS, SigmaStat V.3.0. (2003) programmal végeztük.
A poszteren elsősorban a modellben rejlő alkalmazási lehetőségekre kívánjuk a felhívni figyelmet néhány példa bemutatásával.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.