Takarmánymegvonás hatása ponty és csuka testösszetételére és metabolizmusára

Varga Dániel, Szabó András, Hancz Csaba, Molnár Tamás Gergely, Kucska Balázs

Kaposvári Egyetem, Kaposvár

Kivonat

A halfajok jelentős része ki van téve hosszabb-rövidebb táplálékhiányos időszaknak élete során. Természetes körülmények közt elsősorban a növény- és mindenevő fajok táplálkozása szünetel a téli hónapok során, illetve az aktív szaporodási időszakban mellőzik a halfajok a táplálékfelvételt. Mindezek mellett egyes vándorló (anadrom és katadrom) fajok már az ívóhelyre történő több hetes vagy hónapos út során sem táplálkoznak.

A haltenyésztésben mesterséges körülmények közt előidézett táplálékhiányról, úgynevezett táplálékmegvonásról beszélhetünk. A tenyésztés utolsó fázisában a halak takarmányozását szüneteltetik annak érdekében, hogy a béltraktus kiürüljön, az esetleges minőségrontó anyagok eltávozzanak, illetve a túlzott test-zsírtartalom csökkenjen. Összességében főleg termék-minőségjavító hatás elérése céljából vonják meg a táplálékot a halaktól. Másrészt a már lehalászott halakat sok esetben nem dolgozzák fel, hanem élőhalként árusítják. A szállítás és a tárolás időszaka a lehalászástól a megvásárlásig akár több hétig is eltarthat, mely során a halak takarmányozása szintén szünetel.

Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk ponty és csuka esetén milyen szomatikus, testösszetételi és metabolikus változások mennek végbe be hosszú távú éhezés következtében.

A vizsgálatok során egynyaras ponty és csuka egyedek szomatikus tulajdonságainak (kondíciófaktor, hepatoszomatikus index, viszceroszomatikus index), egyes vérparamétereinek (összfehérje, koleszterin, triglicerid, albumin, laktát-dehidrogenáz és alkalikus-foszfatáz), teljes testösszetételének és a filé zsírsavösszetételének változását követtük nyomon, hogy a lezajló biokémiai és élettani folyamatokat jellemezni tudjuk.

Mindkét faj esetében elmondható, hogy a takarmány megvonása jelentős változásokat indított be a halak szervezetében.

Az eredmények rámutatnak, hogy teljes táplálékmegvonás esetén megnövekedett glikogén és lipid mobilizáció történik. Pár hét elteltével a halak szervezete adaptálódik a külső energiaforrás hiányához és az intramuszkuláris zsírok enyhe fokú ám folyamatos oxidációjával pótolják a táplálékhiányt. A halak komplex módon pótolják a hiányzó energiát: a fő folyamatok a glükoneogenezis és a lipidek oxidációja.

 

Munkánkat a TÁMOP-4.2.4.A/ 2-11/1-2012-0001 és az OTKA PD 84289 projekt támogatta.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.