Takarmánymegvonás hatása ponty és csuka testösszetételére és metabolizmusára
Varga Dániel, Szabó András, Hancz Csaba, Molnár Tamás Gergely, Kucska Balázs
Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Kivonat
A halfajok jelentős része ki van téve hosszabb-rövidebb táplálékhiányos időszaknak élete során. Természetes körülmények közt elsősorban a növény- és mindenevő fajok táplálkozása szünetel a téli hónapok során, illetve az aktív szaporodási időszakban mellőzik a halfajok a táplálékfelvételt. Mindezek mellett egyes vándorló (anadrom és katadrom) fajok már az ívóhelyre történő több hetes vagy hónapos út során sem táplálkoznak.
A haltenyésztésben mesterséges körülmények közt előidézett táplálékhiányról, úgynevezett táplálékmegvonásról beszélhetünk. A tenyésztés utolsó fázisában a halak takarmányozását szüneteltetik annak érdekében, hogy a béltraktus kiürüljön, az esetleges minőségrontó anyagok eltávozzanak, illetve a túlzott test-zsírtartalom csökkenjen. Összességében főleg termék-minőségjavító hatás elérése céljából vonják meg a táplálékot a halaktól. Másrészt a már lehalászott halakat sok esetben nem dolgozzák fel, hanem élőhalként árusítják. A szállítás és a tárolás időszaka a lehalászástól a megvásárlásig akár több hétig is eltarthat, mely során a halak takarmányozása szintén szünetel.
Kutatásunk célja, hogy megvizsgáljuk ponty és csuka esetén milyen szomatikus, testösszetételi és metabolikus változások mennek végbe be hosszú távú éhezés következtében.
A vizsgálatok során egynyaras ponty és csuka egyedek szomatikus tulajdonságainak (kondíciófaktor, hepatoszomatikus index, viszceroszomatikus index), egyes vérparamétereinek (összfehérje, koleszterin, triglicerid, albumin, laktát-dehidrogenáz és alkalikus-foszfatáz), teljes testösszetételének és a filé zsírsavösszetételének változását követtük nyomon, hogy a lezajló biokémiai és élettani folyamatokat jellemezni tudjuk.
Mindkét faj esetében elmondható, hogy a takarmány megvonása jelentős változásokat indított be a halak szervezetében.
Az eredmények rámutatnak, hogy teljes táplálékmegvonás esetén megnövekedett glikogén és lipid mobilizáció történik. Pár hét elteltével a halak szervezete adaptálódik a külső energiaforrás hiányához és az intramuszkuláris zsírok enyhe fokú ám folyamatos oxidációjával pótolják a táplálékhiányt. A halak komplex módon pótolják a hiányzó energiát: a fő folyamatok a glükoneogenezis és a lipidek oxidációja.
Munkánkat a TÁMOP-4.2.4.A/ 2-11/1-2012-0001 és az OTKA PD 84289 projekt támogatta.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.