SAPROLEGNIA FAJOK OKOZTA IKRAPENÉSZEDÉS KEZELÉSI LEHETŐSÉGEINEK IN VITRO VIZSGÁLATA

Hoitsy Márton György^1,2, Rigler Eszter¹, Guti Csaba Ferenc¹, Hoitsy György³, Baska Ferenc², Eszterbauer Edit¹

¹MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
²SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Patológiai Tanszék, Budapest
³Lillafüredi Pisztrángtelep, Lillafüred

Kivonat

A halak és ikráik saprolegniosis-át a Saprolegniaceae osztályba tartozó parazitikus gombák idézik elő. A Saprolegnia fajok komoly problémát jelentenek a keltetőházakban és a tenyésztelepeken is. A kórokozó legtöbbször csak másodlagosan, általában valamilyen elsődleges kórok nyomán telepszik meg a gazdán. Kezdetben csak a test- és ikrafelszínen, majd később egyre mélyebbre hatolva hifáival szövi át a gazdaszöveteket. A növekvő penészgombák szabad szemmel is jól láthatóak, fehér vattapamacsra emlékeztető telepeket alkotnak a halakon, illetve az ikrákon. A fertőzés kezelése évtizedekig hatékonyan működött a malachitzöld-oxalát (malachitzöld) nevű kezelőszer használatával mindaddig, amíg az Európai Unió Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottsága a szer karcinogén hatása miatt nem engedélyezte tovább annak étkezési célra szánt halakon történő alkalmazását.

Munkánk során azt vizsgáltuk, hogy milyen fertőtlenítőszerrel lehet helyettesíteni a betiltott malachitzöldet. A hatékonyság mellett fontosak voltak a gazdasági szempontok is, valamint az, hogy kereskedelmi forgalomban kapható, engedélyezett kezelőszereket vizsgáljunk. Az invitro kísérleteket három, keltetőházakból izolált Saprolegnia fajjal, a Saprolegnia parasitica-val, a Saprolegnia ferax-szal és a Saprolegnia australis-szal végeztük. A penészes ikrákat Saprolegnia fajokkal átszőtt steril kendermagokkal modelleztük. A pozitív kontrollként alkalmazott malachitzöld mellett többek között teszteltük a réz-oxiklorid, a bronopol, az akriflavin, a Divosan Forte, a klór-dioxid, a chloramin-T, a Betadine, a Peridox, az Azzurina, a bórsav és a formalin hifanövekedést gátló hatását.

Az in vitro kezelési kísérletek eredményei alapján három szer, a formalin, a Divosan Forte és a Betadine bizonyult hatásosnak. E szerek használatával a kezelt Saprolegniá-s kendermagokon a hifák nem nőttek ki, vagy jelentősen visszamaradtak a növekedésben és a differenciálódásban a kontroll csoportokhoz képest. Munkánk folytatásaként a hatásosnak bizonyult szereket termékenyült pisztráng ikrákon próbáljuk ki in vivo kísérleti rendszerben, félüzemi körülmények között.

Munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), „Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességét szolgáló fejlesztése” c. projekt támogatta.