PONTY ÁLLOMÁNYOK MOLEKULÁRIS GENETIKAI VIZSGÁLTA
Kovács Balázs1, Balogh Erna1, Hamza Ahmad Farid1, Ősz Ágnes1, Keszte Szilvia1, Uri Csilla1, Szabó Róbert2, Fodor Ferenc1,2, Urbányi Béla1, Bokor Zoltán1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2ÖKO2000 Kft. Kiskunlacháza,
Kivonat
Kutatási programunkban egy P34 ponty hibrid tenyészállomány genetikai vizsgálatát végeztük a populációk genetikai hátterének összehasonlítása érdekében. A munka célja a hibrid előállításához szükséges amuri és európai vérvonalak megőrzése minél magasabb genetikai diverzitással.
A két állomány, az amur ponty (Cyprinus carpio haematopterus, a ponty ázsiai alfaja) (n = 24) és a szelekcióval létrehozott P3-as (Cyprinus carpio carpio) (n = 24) ponty vonal hibrid előállításban használt anyavonalainak genetikai hátterét vizsgáltuk mikroszatellit markerekkel az Öko200 Kft. akasztói halgazdaságában. A vizsgálatok során 6 mikroszatellit lókuszt (MFW6, MFW7, MFW16, Cca02, Cca72 and KOI41-42) használtunk. A genetikai diverzitás és variabilitás analízis során meghatároztuk a várt és tapasztalt heterozigozitást, a polimorf információs tartalmat (PIC), az allélok számát és frekvenciáját, az Fst értéket, a Hardy-Weinberg egyensúlyt mindkét állomány esetében. Összesen mintegy 65 különböző allélt azonosítottunk a két állományban a hat lókuszon, amelyek mérete 142 bp és 272 bp között változott. Az átlagos allélszám 5,5-nek adódott (1.87 SD) az amuri ponty esetén, míg 6.33 (2.73 SD) volt a P3-as vonalban. A várt heterozigozitás 0,327 és 0,76 között változott az amuri ponty esetében, míg 0,284 és 0,84 között volt a P3 vonalban. A tapasztalt heterozigozitás azonban kissé eltért ettől, 0,125és 0,833 között volt az amuri és 0,0 és 0,708 között a P3 vonalban. A polimorf információs tartalom a különböző markereknél 0,185-tól 0,70-ig, illetve 0,239-tól 0,801-ig terjedt az amuri és P3-as állományban. Az Fst érték egy mérsékelt genetikai differenciáltságot mutatott a két populáció között, míg a Hardy-Weinberg teszt a genetikai egyensúlytól való elérést mutatott mindkét állományban, ami a heterozigozita hiányt mutat. Az eredmények alapján mindkét állomány esetében ajánlott a lehető legnagyobb számú egyed felhasználásával létrehozni a tenyészállományok további generációit a genetikai diverzitás további szűkülésének megakadályozása érdekében.
A munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése c. projekt és a Kutatókari kiválósági Támogatás (9878-3/2016/FEKUT) pályázatai támogatták.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.