KÉT ÚJ MYXOBOLUS FAJ KIMUTATÁSA BALATONI GARDÁKBÓL (PELECUS CULTRATUS)
Borzák Réka1, Molnár Kálmán1, Cech Gábor1, Papp Melitta2, Deák-Paulus Petra2, Székely Csaba1
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest1
NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság, Budapest2
Kivonat
A garda a Balaton jellegzetes hala, melyet korábban a halászok az őszi hónapokban nagy tömegben fogtak. A halfaj betegségeiről nagyon kevés ismerettel rendelkezünk.
2014 júniusában, a Balatonban egy nagymértékű gardaelhullás történt, melynek okát virológiai, bakteriológiai és parazitológiai módszerekkel vizsgáltuk. A parazitológiai vizsgálatok során két új Myxobolus fajt detektáltunk, melyek közül a M. peleci néven leírandó faj spóráit a kopoltyúredők ereiből, a M. cultrati-ként leírandó faj spóráit a szem retinarétegéből mutattuk ki.
Bár az elhullások valódi oka mind ez ideig nem tisztázódott, s a parazitás fertőzést az azóta nem jelentkező elhullással összefüggésbe hozni nem tudtuk, a két élősködő faj előfordulását tovább tanulmányoztuk.
A 2014 júniusától 2015. szeptemberig tartó vizsgálatok során 113 garda egyedet vizsgáltunk meg, melyeket a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-től és a MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársaitól kaptunk, illetve kerítőhálónkkal magunk gyűjtöttünk be. A M. peleci fajt 35 garda egyedből, a M. cultrati fajt csak 3 gardából mutattuk ki. Ezek a halak azonban intenzíven fertőzöttek voltak. Az élősködők plazmódiumait hosszú ideig nem sikerült kimutatni, jóllehet nyilvánvaló volt, hogy a M. peleci spórák a vérárammal kerülnek a kopoltyúlemezek kapilláris hálózatába. A fentiek miatt a halak izomzatát és belső szerveit is vizsgálatnak vetettük alá. 2015 tavaszán azonban a M. peleci plazmódiumait megtaláltuk a porcos kopoltyúívben futó arteria afferensekben, majd az elhullások során készített szövettani metszetekből is kimutattuk utólag azokat.
Véleményünk szerint a kopoltyúredőkben májustól októberig kimutatható spórák a széteső plazmódiumokból, illetve később a kopoltyúartéria falában eltokolt, majd onnan folyamatosan kiszabaduló spóráktól származnak. A jóval ritkábban előforduló M. cultrati faj halon belüli pontos lokációjára ez ideig adatokat gyűjteni nem tudtunk. A spórák morfológiájának tanulmányozása, valamint azok 18S rDNS szekvenciái alapján megállapítottuk, hogy a kerekded M. peleci és a megnyúlt elliptikus M. cultrati spórák mind morfológiai jellemzőik, mind pedig szekvenciáik alapján különböznek a cyprinidákból leírt fajoktól, s a M. peleci faj az artérián belül egy új, eddig ismeretlen lokációban fejlődik.
A kutatást az OTKA K 100132 pályázat segítségével finanszíroztuk.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.