Hármas-Körös szentély holtágainak halfaunisztikai vizsgálata

Józsa Vilmos1, Györe Károly1, Harsányi Dezső2

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Kivonat

A haltani monitorozás a Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság kezelésében lévő ártéri Borza, Aranyosi és Gyigerzugi holtágakban történt 2015. tavaszi és kora nyári időszakában két alkalommal nappal elektromos halászgéppel, valamint 2 alkalommal egész éjszakára lehelyezett varsák alkalmazásával.

A vizsgált vízterületek a Hármas-Körös középső szakaszán fekvő B” típusú HUKM20017 kódú NATURA 2000 területhez tartozik. A 2009/147/EC direktíva 4. cikkelyében és a 92/43 / ECC direktíva II. mellékletében említett állandóan előforduló jelölő halfajok az érintett NATURA 2000 területeken a következők: kőfúró csík (Sabanejewia aurata), balin (Aspius aspius), réti csík (Misgurnus fossilis), magyar bucó (Zingel zingel), vágó csík (Cobitis taenia), selymes durbincs (Gymnocephalus schraetzer), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), garda (Pelecus cultratus), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), széles durbincs (Gymnocephalus baloni).a Hármas-Körös szomszédos szakaszán korábban végzett felmérések során 25 halfaj jelenlétét mutatták ki (Györe 2013, Sallai 2014).

A három víztérben összesen 20 halfaj kisebb-nagyobb populációit tudtuk kimutatni. A Hármas-Körösben kimutatott halfajokból csak a tarka gébet (Proterorhinus semilunaris), a fejes domolykót (Squalius cephalus), a halványfoltú küllőt (Romanogobio vladykovi) és a széles durbincsot (Gymnocephalus baloni) nem sikerült a vizsgált holtágakban kimutatni.

Az Aranyosi és a Borza holtágban 16, a Gyigerzugi holtág alsó szakaszában 13, a felső szakaszában pedig 10 halfaj egyedeit fogtuk a két módszerrel. Az Aranyosi és a Borza holtág azonos fajszámú halfaunája fajösszetételt tekintve nem megegyező, a mindkét víztérben előforduló fajok száma 7, a Jaccard-féle azonosság 54%-os. Az Aranyosi és Gyigerzugi holtágak halfaunájának hasonlósága valamivel alacsonyabb, 50%-os, noha a közös fajok száma e két holtágat tekintve magas (10). A Borza és a Gyigérzug esetében a hasonlóság a legalacsonyabb, mindössze 33%-os, azonban a közös fajok száma a szóban forgó holtágak esetében is magas (10). A Gyigerzugi holtág két szakaszának hasonlósága igen magas, több mint 64%-os. A közös fajok száma 9. Mindhárom víztérben 8 halfaj populációját tudtuk kimutatni: bodorka (Rutilus rutilus), küsz (Alburnus alburnus), karika keszeg (Blicca bjoerkna), szivárványos ökle (Rhodeus amarus), ezüstkárász (Carassius gibelio), fekete törpeharcsa (Ameiurus melas),naphal (Lepomis gibosus), sügér (Perca fluviatilis).

Kizárólagosan csak egy holtágban fordult elő a jász (Leuciscus idus Gyigerzugi holtág), a vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus - Borza holtág), a razbóra (Pseudorasbora parva - Gyigerzugi holtág) és a csuka (Esox lucius Gyigerzugi holtág).

Az egyes elektromos mintavételek fogáshatékonysága (CPUE) nem csak holtágakként, hanem azonos víztér esetében alkalmanként is jelentősen különböztek, 64,9 és 269,5 ind/óra szélső értékek között voltak. Az elektromos halászat fogáshatékonysága a legrosszabb a Borzában volt, a legjobb pedig a Gyigerzugi holtág alsó szakaszán.

Utóbbi víztér két szakaszán a CPUE értéke azonos időszakot tekintve is jelentősen eltért.

Mindhárom holtágat tekintve, olyan halfaj, amelyet csak varsával tudtunk megfogni, nem volt, mindkét módszerrel kimutattuk a bodorka (Rutilus rutilus), a karika keszeg (Blicca bjoerkna) és a sügér (Perca fluviátilis) egyedeit. Holtáganként figyelembe véve a fogásokat már volt olyan eset, hogy néhány halfaj egyedét csakis a varsákkal fogtuk, az Aranyosi holtágban a réti csík (Misgurnus fossilis), a fekete törpeharcsa (Ameiurus melas) és a sügér (Perca fluviatilis) egyedeit, a Borzában pedig csak az utóbbi két halfaj példányait.

A 10 jelölő halfaj közül három halfaj jelenlétét sikerült igazolni. A balint a Borza és Aranyosi holtágban, a réti csíkot az Aranyosi, Borza és a Gyigerzugi holtág alsó szakaszában, míg a szivárványos öklét mind a három holtág összes szakaszán.

A Borza és Aranyosi holtágban kimutatott halfajok száma megegyezett a Hármas-Körös érintett szakaszán általunk korábban kimutatott fajok számával. A folyó mederrel csak az árhullámok idején kapcsolatban lévő Gyigerzugi holtág fajbősége elmaradt a folyóban kimutatott fajok számától. A két holtág szakasz között a fajok számában jelentős eltérés volt tapasztalható.

 

A felmérést a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság finanszírozta.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.