HALASTAVAK ZOOPLANKTON ÁLLOMÁNYÁNAK KVALITATÍV ÉS KVANTITATÍV VIZSGÁLATA KÜLÖNBÖZŐ ÖSSZETÉTELŰ TAKARMÁNYOK ALKALMAZÁSA MELLETT
Tóth Flórián1, Zsuga Katalin2, Berzi-Nagy László1, Gál Dénes1, Kerepeczki Éva1
1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Agrint Kft., Gödöllő
Kivonat
A tavi haltermelés során fontos a tavakban jelenlévő természetes táplálék nyomon követése. A Halászati Kutatóintézetben futó, növényi takarmányösszetevők hatását vizsgáló (ARRAINA) projekt kísérleti tavaiban vizsgáltuk a legnagyobb jelentőséggel bíró és legnagyobb arányban jelenlévő zooplankton csoportokat (Rotatoria, Cladocera, Copepoda) 2014-ben. Összesen hat, egynyaras ponttyal népesített (két növényi összetevőből álló (PM/VO), két halolaj- és halliszt tartalmú (FM/FO) és két hagyományos gabona (CT) alapú takarmánnyal etetett) tóból gyűjtöttünk mintát öt időpontban (májustól augusztusig havonta, valamint novemberben). A tavakból 50 µm szembőségű planktonhálón szűrtünk át ismert mennyiségű vízmintát, amit a helyszínen formalinnal tartósítottuk. Az így vett mintákból ismert térfogatra tömörítés után mennyiségi meghatározást végeztünk, a zooplankton állomány összetételét fajszintenazonosítottuk. Az adatok alapján biomasszabecslés is történt.
A zooplankton közösségek diverzitásának és a halhozam adatoknak az összefüggését is vizsgáltuk. A zooplanktont alkotó három fő csoport közül a Rotifera állomány-összetétele volt a legváltozatosabb, mind az összes taxonszámot, mind a vizsgálati időpontokat tekintve. A legdiverzebb (20 taxon) kerekesféreg közösség a legkevesebb plankton mennyiséggel rendelkező CT2-estóra volt jellemző (112 100 ind/m3, 0,02 g/m3). Ugyanakkor a kiemelkedően nagy planktontömeg (3 050 560 ind/m3, 10,85 g/m3) mellett a PM/VO2-es tóban volt a legkevésbé változatos a fajösszetétel, általában 2-3 taxon ért el nagy népességet.
A Cladocera állományokra hasonló diverzitási viszonyok voltak jellemzőek, kevesebb taxon jelenléte mellett (8 taxon). A Copepoda csoport összetétele kevésbé volt diverz, alacsony fajszám jellemezte a mintaterületet, és legtöbb alkalommal tavanként mindössze 1 faj alkotta az egész állományt. Összességében a telepített halmennyiség számára a természetes táplálékként jelen lévő zooplankton mennyisége (0,24-42,02 g/m3) megfelelő volt a vizsgálati időszak alatt.
Jelen munka az ARRAINA EU FP7 projekt (No: 288925) részleges támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.