EPITHELIOCYSTIS, EGY HAZÁNKBAN RITKÁN DIAGNOSZTIZÁLT KOPOLTYÚ ELVÁLTOZÁS VIZSGÁLATA PONTYFÉLÉKBEN

Sellyei Boglárka, Molnár Kálmán, Székely Csaba

MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest

Kivonat

Az epitheliocystis vagy „mucophilosis” a kopoltyú, ritkábban a bőr, hámsejtjeiben kialakuló citoplazmatikus bazofil szemcsés bakteriális zárványok (ciszták) megjelenésével jellemezhető betegség, mely világszerte, mind az édesvízi, mind a tengeri halfajokban, természetes-vízi és tenyésztett állományokban egyaránt előfordulhat. A ciszták néha szabad szemmel is láthatók, de leggyakrabban csak mikroszkóposan azonosíthatók.

A gazdaszervezet reakciójának függvényében a fertőzés általában jóindulatú. Ekkor nincs, vagy csekély az immunválasz, a fertőzött sejt, kapszuláris struktúra-szerűen elhatárolódik a környezetétől, és nem károsítja azt. Esetenként a heves immunválasz "proliferatív" állapotot idéz elő, melynek eredménye intenzív epiteliális hiperplázia, mely a hipertrófiás sejtet beágyazza, és a kopoltyú lemezkék részleges-, vagy teljes összeolvadásához vezet. A megnövekedett sejtek elzárják a kopoltyúlemezek kapilláris hálózatát, mely szöveti elhaláshoz vezet. Ilyenkor az állapotot fokozott nyálkatermelődés súlyosbítja. A fertőzött egyedek letargikusak, tágra nyílt kopoltyúval szaporán lélegeznek. A fellépő légzési elégtelenség végül pusztuláshoz vezethet. Az elhullás a fertőzött állományokban 10 és 100% között változhat, és elsődlegesen az ivadékokat érinti.

A betegség kórokozóját korábban egysejtű gombának vagy algának vélték, később bebizonyosodott, hogy bakteriális természetű. Elsősorban lazacok esetében a közelmúltban került igazolásra, molekuláris vizsgálatok révén, hogy főként Chlamydia-szerű baktériumok tehetők felelőssé a megbetegedésekért. A kimutatásra került fajok igen változatosak, jelenleg a Chlamydia renden belül, legalább 7 új családot képviselnek.

Jóllehet a betegséget elsőként pontyban ismerték fel, és később számos esetben jegyeztek fel epitheliocystis fertőzéseket tenyésztett ponty állományokban a megfelelő diagnosztikai technikák kifejlesztése előtt, de a pontyfélékben jelentkező megbetegedések molekuláris hátterét ez ideig senki sem vizsgálta.

Vizsgálataink alapját a rendszeres halegészségügyi felmérésünk során, tenyésztett ponty és természetesvízi ezüstkárász ivadékban észlelt jóindulatú és proliferatív epitheliocystis fertőzések képezték. Az érintett kopoltyúkat kórszövettani, az elkülönített cisztákat molekuláris biológiai vizsgálatoknak vetettük alá, melynek eredményeként a Chlamydia fertőzés morfológiailag igazolásra került, a szekvencia vizsgálatok pedig három különböző baktériumcsalád (Neochlamydia, Protochlamydia és Piscichlamydia) tagjait azonosították. Köztük a Piscichlamydia fajok a halak, a Neochlamydia- és Protochlamydia fajok pedig a szabadon élő amőbák elsődleges kórokozóiként ismertek elsősorban.

 

Támogatás: Horizont 2020 Parafishcontrol projekt.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.