ÁTTEKINTÉS A 2014-2015. ÉVI JELENTŐSEBB HALPUSZTULÁSOKRÓL

Báskay Imre1, Dobó Zoltán1, dr. Solymosné Dr. Majzik Etelka2

1NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Gödöllői Vízélettani Laboratórium
2
NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium

Kivonat

2013. évi CII., A halgazdálkodásról és a hal védelemről szóló törvény, valamint a 133/2013. (XII. 29.)

A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet alapján az elmúlt két évben több jelentősebb halpusztulásról kaptunk bejelentést, amelyek 60 %-ában a növényvédő szer szerepe is felmerült. Mivel a Gödöllői Vízélettani Laboratórium 40 éve működik a növényvédelmi szakigazgatásban, ezek kivizsgálására különösen nagy hangsúlyt fektetünk, együttműködve Igazgatóságunk Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratóriumával.

A halpusztulási esetek többségét valamely társhatósságon keresztül kaptuk meg, többnyire a megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi osztályától, vagy a megyei halgazdálkodási felügyelőitől, de több esetben a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztika i Igazgatóságától. Civil szervezet képviseletében csak egy esetben éltek panasszal, akkor sem közvetlen halelhullásra hivatkozva, hanem a közeli Illatos úti, Budapesti Vegyiművek telepének szennyezésétől tartva. Különleges esetként egy kerti tavi békapusztulás is bejelentésre került, ahol a szomszéd növényvédelmi kezelésére gyanakodtak.

A beküldött hatósági vagy a helyszínelés során vett mintákból általános kémiai paramétereket mértünk, algológiai vizsgálatot végeztünk és ismert érzékenységű tesztszervezetekkel (hal, Daphnia) ökotoxikológiai vizsgálatokat végeztünk. Növényvédő szer gyanú esetén az analitikai labor vagy a konkrétan felmerült hatóanyagot kereste, vagy a leg gyakoribb vízszennyező hatóanyagokat monitorozta.

Az eredmények a legtöbb esetben oxigénhiányt és/vagy ammónia-mérgezést mutattak ki a halpusztulás okaként, de egy esetben a kénhidrogén mérgezés is jelentős szerepet játszott. A békapusztulás esetén állategészségügyi ok állhatott a háttérben. Több esetben nem sikerült ok-okozati összefüggést találni, mert a vizsgált paraméterek nem voltak kifogásolhatóak.

Növényvédő szer egyetlen esetben sem volt olyan mértékben kimutatható, amely halpusztulást okozhatott volna, mert a kimutatott mennyiségek csak kis töredékét tették ki a halak 50 %-os pusztulását okozó, ún. LC50 értéknek. Az azonban figyelemre méltó, hogy a növényvédő szer analitikai vizsgálatok a több esetben 2-10 hatóanyagot is kimutattak a vízmintákból. A gyomirtó és gombaölő szerek mellett a halakra jelentősebb kockázatot jelentő rovarirtó hatóanyagok közül kiemelendő a Lindán, amely a vizsgált minták 70 %-ában kimutatható volt, legnagyobb mértékben az LC50 értékének a 1,5 %-a körüli

mennyiségben. A lindán a központi idegrendszert bénító hatóanyag, bioakkumulációra és biomagnifikációra képes POP vegyület (perziszten szerves szennyező), ezért 2000 óta a tiltott hatóanyagok között szerepel, így jelenleg nincs engedélyezett készítménye. A vízből kimért hatóanyag eredete korábbi használatra, raktározásra vezethető vissza.

A halpusztulás okai között a növényvédő szerek közvetlen hatása nem volt kimutatható, többnyire a jelentősebb szerves anyagterhelésből adódó kedvezőtlen környezeti paraméterek jelentették a legfőbb tényezőt (oxigénhiány, ammónia-mérgezés), de a gyakran nyomnyi mennyiségben jelenlévő hatóanyagok rontották a halak túlélését. Ezért halpusztulások megelőzésére fontos ezen paraméterek gyakoribb monitorozása, különösen az intenzív mezőgazdasági területeken, illetve halpusztulás észlelése esetén a legrövidebb időn belül értesíteni kell a megyei Kormányhivatalnál az illetékes szakembert, általános esetben a hatósági állatorvos vagy a halászati felügyelőt, növényvédő szer gyanúnál pedig a növényvédelmi felügyelőt, de laboratóriumunknak is jelezhető közvetlenül a probléma.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.