ÁTTEKINTÉS A 2014-2015. ÉVI JELENTŐSEBB HALPUSZTULÁSOKRÓL
Báskay Imre1, Dobó Zoltán1, dr. Solymosné Dr. Majzik Etelka2
1NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Gödöllői Vízélettani Laboratórium
2NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium
Kivonat
2013. évi CII., A halgazdálkodásról és a hal védelemről szóló törvény, valamint a 133/2013. (XII. 29.)
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló VM rendelet alapján az elmúlt két évben több jelentősebb halpusztulásról kaptunk bejelentést, amelyek 60 %-ában a növényvédő szer szerepe is felmerült. Mivel a Gödöllői Vízélettani Laboratórium 40 éve működik a növényvédelmi szakigazgatásban, ezek kivizsgálására különösen nagy hangsúlyt fektetünk, együttműködve Igazgatóságunk Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratóriumával.
A halpusztulási esetek többségét valamely társhatósságon keresztül kaptuk meg, többnyire a megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi osztályától, vagy a megyei halgazdálkodási felügyelőitől, de több esetben a NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztika i Igazgatóságától. Civil szervezet képviseletében csak egy esetben éltek panasszal, akkor sem közvetlen halelhullásra hivatkozva, hanem a közeli Illatos úti, Budapesti Vegyiművek telepének szennyezésétől tartva. Különleges esetként egy kerti tavi békapusztulás is bejelentésre került, ahol a szomszéd növényvédelmi kezelésére gyanakodtak.
A beküldött hatósági vagy a helyszínelés során vett mintákból általános kémiai paramétereket mértünk, algológiai vizsgálatot végeztünk és ismert érzékenységű tesztszervezetekkel (hal, Daphnia) ökotoxikológiai vizsgálatokat végeztünk. Növényvédő szer gyanú esetén az analitikai labor vagy a konkrétan felmerült hatóanyagot kereste, vagy a leg gyakoribb vízszennyező hatóanyagokat monitorozta.
Az eredmények a legtöbb esetben oxigénhiányt és/vagy ammónia-mérgezést mutattak ki a halpusztulás okaként, de egy esetben a kénhidrogén mérgezés is jelentős szerepet játszott. A békapusztulás esetén állategészségügyi ok állhatott a háttérben. Több esetben nem sikerült ok-okozati összefüggést találni, mert a vizsgált paraméterek nem voltak kifogásolhatóak.
Növényvédő szer egyetlen esetben sem volt olyan mértékben kimutatható, amely halpusztulást okozhatott volna, mert a kimutatott mennyiségek csak kis töredékét tették ki a halak 50 %-os pusztulását okozó, ún. LC50 értéknek. Az azonban figyelemre méltó, hogy a növényvédő szer analitikai vizsgálatok a több esetben 2-10 hatóanyagot is kimutattak a vízmintákból. A gyomirtó és gombaölő szerek mellett a halakra jelentősebb kockázatot jelentő rovarirtó hatóanyagok közül kiemelendő a Lindán, amely a vizsgált minták 70 %-ában kimutatható volt, legnagyobb mértékben az LC50 értékének a 1,5 %-a körüli
mennyiségben. A lindán a központi idegrendszert bénító hatóanyag, bioakkumulációra és biomagnifikációra képes POP vegyület (perziszten szerves szennyező), ezért 2000 óta a tiltott hatóanyagok között szerepel, így jelenleg nincs engedélyezett készítménye. A vízből kimért hatóanyag eredete korábbi használatra, raktározásra vezethető vissza.
A halpusztulás okai között a növényvédő szerek közvetlen hatása nem volt kimutatható, többnyire a jelentősebb szerves anyagterhelésből adódó kedvezőtlen környezeti paraméterek jelentették a legfőbb tényezőt (oxigénhiány, ammónia-mérgezés), de a gyakran nyomnyi mennyiségben jelenlévő hatóanyagok rontották a halak túlélését. Ezért halpusztulások megelőzésére fontos ezen paraméterek gyakoribb monitorozása, különösen az intenzív mezőgazdasági területeken, illetve halpusztulás észlelése esetén a legrövidebb időn belül értesíteni kell a megyei Kormányhivatalnál az illetékes szakembert, általános esetben a hatósági állatorvos vagy a halászati felügyelőt, növényvédő szer gyanúnál pedig a növényvédelmi felügyelőt, de laboratóriumunknak is jelezhető közvetlenül a probléma.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.