A SZEZONON KÍVÜLI SZAPORÍTHATÓSÁGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA CSAPÓ SÜGÉREN (PERCA FLUVIATILIS)
Demeter Krisztián1,2, Felföldi Zoltán1,2, Beliczky Gábor2, Györe Sándor1
1Dalmand ZRt., Dalmand
2Pannon Egyetem Georgikon Kar Akvakultúra Csoport, Keszthely
Kivonat
Az utóbbi évtizedben az európai piacokon megnövekedett a csapó sügér (Perca fluviatilis) iránti igény, mely többlet fedezetét javarészt a természetesvízi fogásmennyiségek növelése adta (Watson,2008; Kouril, 2010). A megnövekedett kereslet kielégítése érdekében felgyorsultak az események a kutatás területén, ahol egyebek mellett a sügér szaporodási szezonon kívüli szaporításának lehetőségeit is sokan vizsgálták. Számos kutatóhely együttműködése, és kísérleteinek összegzése alapján (Toner et al, 2008) kialakult egy olyan szezonon kívüli szaporítást eredményező technológia, melynek kivitelezése a megalkotói szerint is hosszadalmas (8-10 hónap) és költséges.
2013-ban a Dalmand Zrt. halkeltetőjében és tárolómedencéiben végzett kísérleteinkkel a természetes szaporodási szezon előtti indukált szaporítást kívántunk megoldani, hogy egyszerű és olcsó módszerekkel a tenyészidő hosszát legalább egy hónappal meghosszabbítsuk. Kísérletünkben különféle fény- és hő viszonyok között tartott sügércsoportokat vizsgáltunk 18 napon át, nyolc csoportban (A-H), három ismétlésben. A három ikrásból és hat tejesből álló csoportokat 70*50*50 cm nagyságú ketrecekbe helyeztük, amelyek mindegyikébe műfenyőből készített „fészek” került. A nyolc csoportból négyet a telepítést követő negyedik napon 5 NE/ttkg (előadag), a nyolcadik napon 50 NE/ttkg (döntő adag) hCG-vel oltottunk. A 2013. január 28-án kezdődő kísérletben a fényviszonyokat és a hőmérsékletváltozást a március 15-től kezdődő időszak nappalainak hosszához, valamint a sügér szaporodásához szükséges minimum hőmérséklethez szükséges felfutáshoz igazítottuk. Az „A” jelű csoportok (mindhárom kezelésben részesültek) ketreceiben a kísérlet 12-16. napjain, február 8-tól 12-ig folyamatos ívás volt tapasztalható. A kísérletben résztvevő további csoportoknál ívás nem volt. A hormon indukciót és hőkezelést igen, de fényprogramot nem kapó „E” csoportban a vizsgálat 16-17. napján az ikrás egyedek elhullottak, boncolásuk során nagyméretű, kitelt petefészket és bevérzett, kissé kitüremkedett ivarnyílást tapasztaltunk.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.