A Szegedfish Kft. pontyszaporítási eredményeinek bemutatása hosszútávú adatsorok elemzése alapján
Szabó Tamás1, Jancsika Ákos2, Solymosi Enikő3
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Egyéni vállalkozó, Szeged
3Szegedfish Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft., Szeged
Kivonat
A Szegedfish Kft. keltetőházában évtizedek óta folyik a szegedi tükrös ponty üzemi méretű indukált szaporítása. A szaporító munkát a szaporítási naplók rendelkezésre álló adatai alapján értékeltük. 18 szaporítási időszak (1998-2015) adatait dolgoztuk fel, melyek a lefejt ikrások méretére, a beoltott és a kezelésre reagáló ikrások számára, a lefejt ikra mennyiségére és az ikra termékenyülési százalékára vonatkoztak.
A vizsgált 18 egymást követő évben 115 alkalommal szaporítottak pontyot. Összesen 1.583 ikrást fejtek le, melyek átlagos tömege 8,2±2,2 kg (átlag±szórás) volt. Az ikrások 50,8 %-ának a testtömege 7 és 9 kg közé esett.
Az 1998 és 2015 között beoltott 2.673 ikrásból 1.596 reagált a kezelésre, ami 59,7%-os beérésnek felel meg. Az egyes évekre jellemző beérési %-ok hasonlóak, de természetesen vannak olyan évek, ahol a középértékek szignifikánsan eltérnek egymástól.
A lefejt ikra fejés előtti testtömeghez viszonyított aránya (PGSI) 8,0% és 13,2% között változott a vizsgált időszakban. Az 1.583 lefejt ikrás testtömege és ikraproduktuma alapján számított átlagos PGSI 10,5±5,16% volt. A lefejt ikra termékenyülése 53,5% és 76,8% között alakult. Az 1.583 lefejt ikratétel átlagos termékenyülése 68±29% volt.
Az eredmények képet adnak a gazdaságban nagy hagyományokkal rendelkező szaporítási tevékenységről. A szaporítási mutatók fenti értékeit két okból irányadónak kell tekintenünk: (1.) a szakirodalomban közölt, standard pontyszaporítási technológia végzése mellett gyűjtött adatokból kerültek kiszámításra, valamint (2.) a számításhoz felhasznált adatok száma jelentős. A kapott eredmények referenciaként szolgálhatnak a pontyszaporítással foglalkozó hazai szakemberek számára, alapot jelenthetnek az anyahal-létszám meghatározásához és a kapacitásigény kiszámításához.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.