A DDGS emészthetőségének vizsgálata ponty ivadékok két különböző hőmérsékleten történt takarmányozása során

Révész Norbert1, Shivendra Kumara, André S. Bogevik2, Neetu Shahi3, Fazekas Gyöngyvér1, Jeney Zsigmond1, Jakabné Sándor Zsuzsanna1

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Norwegian Institute of Food, Fisheries and Aquaculture Research (NOFIMA AS), Tromso, Norvégia
3Directorate of Coldwater Fisheries Research, Bhimtal, India

Kivonat

A DDGS (Dried Distiller’s Grain with Solubles - kukorica törköly) alkalmazása sertések, baromfik, kérődzők esetében hosszú múltra tekint vissza. Az Amerikai Egyesült Államokban a sertés takarmányok egyik legkedveltebb, széles körben elérhető alternatív alapanyaga. A haltápok esetében kevés kutatás folyt ezen a területen, pedig fontos lenne ismerni ezen komponens alkalmazásának előnyeit és korlátait. A klímaváltozás folyamatos kihívás elé állítja az emberiséget és ez alól nem kivétel az akvakultúra szektor sem. A növekvő hőmérsékletek a hazai tógazdálkodásra is hatással vannak, mind a halak fiziológiai és a szaporodásbiológiai folyamataira, mind a táplálékforrás elérhetőségére.

A klimatikus tényezők hatásának vizsgálatára etetési kísérletet állítottunk be a hazai tógazdazdálkodás domináns halfajával, a ponttyal két különböző vízhőmérsékleten, alsó optimumon (20 oC) és egy a nyári szezon során nem ritka 30 oC-os vízhőmérsékleten. A kísérlet célkitűzése a takarmány emészthetőségének vizsgálata volt különböző hőmérsékleten, valamint a DDGS, mint takarmány összetevő fehérje és foszfor emészthetőségének meghatározása. A célnak megfelelően olyan kísérleti takarmányt állítottunk össze, melybe inert markerként ittrium-oxidot kevertünk és a kontroll táphoz képest 30%-ban DDGS-t adtunk. A kontroll tápnak egy magas halliszt tartalmú, a ponty igényeinek megfelelő összetételű tápot készítettünk. A tápokat a norvég NOFIMA kutatóintézet, kísérleti tápüzemében gyártottuk. A NAIK HAKI recirkulációs rendszerében 4 hétig neveltük az 50 g induló súlyú ponty ivadékokat két különböző hőmérsékleten, háromszori ismétlés mellett, thermal growth coefficient (TGC) etetési módszer alkalmazásával. Vizsgáltuk a növekedést, takarmányhasznosulást, a beltartalmi értékek alakulását. A kísérlet végén boncolás útján nyert ürülék elemzésével meghatároztuk a tápok, valamint az egyes tápanyagok látszólagos emészthetőségi együtthatóit (ADC).

Az etetési vizsgálat sorozat eredményei azt mutatják, hogy a 30 C°-on nevelt halak növekedése, takarmányhasznosítása rosszabb a 20 C°-on neveltékénél. A legjobb növekedést a DDGS tartalmú tápnál találtunk 20 C°-on, de szignifikáns különbség a tápok között nem volt. A meghatározott emészthetőségi koefficiensek értékei alapján elmondható, hogy a DDGS jól emészthető a pontyivadékok számára, ugyanis annak fehérje emészthetősége 83-87 % között van. A DDGS foszfor emészthetősége is igen kedvező a ponty számára, a látszólagos emészthetőségi együtthatóra 76-80 %-ot határoztunk meg. Összességében a kísérleti takarmány jól hasznosuló energia, fehérje és foszfor tartalommal rendelkezik, és hasznosítási hatásfoka nem sokkal marad el a halliszt tartalmú takarmányokétól. Ennek jelentősége van a haltakarmányozásban, mivel a halliszt kiváltásra a bioetanol gyártás mellékterméke egy potenciális, olcsó alapanyag lehet.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.