Vágó durbincs (Gymnocephalus cernua L.) kopoltyúlemezeinek torz fejlődése Echinochasmus metacerkáriák megtelepedése nyomán
Molnár Kálmán1, Majoros Gábor2, Cech Gábor1, Székely Csaba1
1MTA, Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
2Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Kivonat
A Balaton és a Zala-torok halainak parazitológiai vizsgálata során a szerzők egy Echinochasmus (Trematoda, Echinostomatidae) faj metacerkária lárváinak gyakori előfordulását állapították meg. Az élősködőt 5 halcsaládhoz tartozó 7 halfaj egyedeinek kopoltyújáról mutatták ki. Ez az élősködő valamennyi halfaj kopoltyúján helyi elváltozásokat okozott a kopoltyúlemezek porcszövetében, ami a porcállomány megszaporodásában és a metacerkáriák eltokolódásában nyilvánult meg. Vágó durbincsban azonban súlyosabb fokú elváltozások is voltak észlelhetők, ami a kopoltyúlemezek torzfejlődésében mutatkozott meg. A megtelepedett metacerkáriák mintegy negyede a megtelepedés helyén megváltoztatta a lemezek növekedését. A lemezek a porcban megtelepedett metacerkária felett kettéosztódtak, és belőlük két egyenlő értékű lemeznyúlvány fejlődött ki. Az újonnan képződött lemezek szövettani szerkezete egyébként, mindenben megegyezett az egészséges lemezek szerkezetével. Mivel eseteinkben a lemezek osztódása a középtájékon történt meg, ezért feltételezzük, hogy az osztódást generáló pathogén hatás, azaz a cerkáriák megtelepedése, jóval a vizsgálatainkat megelőzően ment végbe, s a rendellenes helyzetű lemezdarabok folyamatosan növekedtek. A gyűjtött metacerkáriákkal molekuláris biológiai vizsgálatokat is végeztünk. Vágó durbincsból származó két metacerkária ITS régióját amplifikáltuk és szekvenáltuk. A kapott metacerkária szekvenciák 93.4 %-ban egyeztek meg a GénBankban található Echinochasmus sp. (FJ756940) szekvenciáival, amely egy Lithoglyphus naticoides csigából gyűjtött cerkáriának ITS szekvenciájának felelt meg. Sajnos kifejlett egyedekből és metacerkáriákból származó Echinochasmus szekvenciák a GénBankban nem találhatók, s a cerkáriákból nyert egyéb szekvenciák a faj 28S rDNS régiójára vonatkoznak. Esetünkre hasonlító teratogén hatást korábban békákban észleltek a Ribeiroia ondatrae nevű métely metacerkáriáinak ebihalakban való megtelepedése esetén. Ez utóbbiak az ujjak illetve a lábak számának multiplikációját okozták. Az elváltozásokat okozó Echinochasmus-faj meghatározásához adult példányok begyűjtésére lenne szükség. A továbbiakban a pontosabb azonosítás végett kísérletes vizsgálatokat és további molekuláris vizsgálatok végzését tervezzük.
Támogatás: KTIA-AIK-12-1-2013-0017. sz., OTKA K 100132. sz., PD OTKA 108813 sz. szerződések
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.