Különböző intenzív tavi harcsanevelési technológiák összehasonlító vizsgálata
Nagy Zoltán1,2*, Gál Dénes1, Havasi Máté1, Hancz Csaba2
1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar, Kaposvár
Kivonat
Elsősorban a közép- és kelet-európai édesvízi haltermelésben a szürke harcsát (Silurus glanis) hagyományosan együtt nevelik a ponttyal (Cyprinus carpio) már több mint 100 éve. Kiváló növekedési erélyének, rendkívül ízletes és szálkamentes húsának köszönhetően az akvakultúra termelésben egyre jelentősebb szerepet játszik. Az elmúlt 10 évben a termelése megduplázódott (2004-ben 755 t, 2013-ban 1480 t). A szürke harcsa termelése magas piaci ára miatt, intenzív rendszerekben is történik. Az intenzív rendszerekben az egyik fontos követelmény a megfelelő vízminőség, amire a tavak kezelésével hatással lehetünk. A vizsgálataink célja volt, hogy összehasonlítsuk a monokultúrás intenzív tavi harcsanevelést a polikultúrás, ketreces tavi harcsaneveléssel.
Kísérletünket 2013. május és október között végeztük a Szarvasi Halászati és Öntözési Kutató Intézetben. 4 darab, egyenként 300 m2-es betonfalú tavat használtunk, amelyek mélysége 1,2 m volt. A kísérletünkben három halfajjal dolgoztunk: szürke harcsa, ponty és fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix). Két kezelés hatását vizsgáltuk. Két tóba (T) kizárólag szürke harcsa került kihelyezésre, míg a következő két tóba (K) a harcsák egy 12 m2-es alapterületű ketrecbe kerültek, a ponty és a busa pedig a tó ketrecen kívüli részébe. A T kezelésnél a harcsák átlagos súlya 47,5 és 46 g volt. A K kezelésnél a harcsák 45,5 és 46 g, a pontyok 36 és 34 g, a busák átlagos súlya 1 kg volt. A halak növekedését, valamint a takarmányfogyasztást rendszeres próbahalászatokkal ellenőriztük, és módosítottunk a napi takarmányadagokon. A harcsák etetése 43,5 % nyersfehérje tartalomú táppal, míg a pontyoké búzával történt. A kísérlet időtartama alatt a tavakból kéthetente oszlop vízmintát vettünk és meghatároztuk a fő vízkémiai paramétereket.
A kísérlet befejeztével a szürke harcsa átlagos testtömege 404,6 g (K) és 534,8 g (T) volt. A ponty átlagos testtömege 303,25 g, míg a busa esetében ugyanez az érték 2,27 kg volt. Az átlagos testtömeget vizsgálva, szignifikáns különbséget találtunk a kezelések között (p<0,05). . Az átlagos FCR és SGR érték 1,74 g/g és 2,27 % volt a K kezelésnél, míg a T kezelésnél 1,19 g/g és 2,54 %. A ponty esetében 2,38 g/g FCR és 2,23 % SGR adatokat kaptunk. Az átlagos napi tömeggyarapodás 1,91 g (K) és 2,59 g (T) volt.
A főbb vízminőségi paramétereket az 1. táblázat mutatja. A vizsgálat során az NO2N, TON, TP értékek között találtunk szignifikáns különbséget (p<0,05). A kijuttatott takarmány és a vízminőség kapcsolatát vizsgálva megállapítható, hogy az NH4-N a kísérlet kezdetétől folyamatosan emelkedett, ahogy növeltük a takarmány mennyiségét, majd a kíséret második felében csökkentek az értékek. A NO2-N esetében két alkalommal találtunk kiugróan magas értékeket a T kezelésnél (0,521 és 0,781 mg/dm3). A vízminták összes foszfor értékei kísérlet kezdetétől emelkedő tendenciát mutattak.
1. táblázat Vízminőségi paraméterek
NH4-N1 | NO3-N2 | NO2-N3 | TIN4 | TON5 | TN6 | PO4-P7 | TP8 | TSS9 | |
mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | mg/dm3 | |
K | 2.01±1.63 | 1.16±1.04 | 0.22±0.11 | 3.39±1.75 | 2.23±1.11 | 5.61±2.49 | 0.05±0.03 | 0.33±0.16 | 49.89±28.85 |
T | 1.39±1.2 | 1.35±0.75 | 0.3±0.24 | 3.03±1.26 | 2.86±0.89 | 5.89±1.79 | 0.05±0.02 | 0.41±0.16 | 69.92±40.49 |
1: ammónia-nitrogén, 2: nitrát-nitrogén, 3: nitrit-nitrogén, 4: összes szervetlen nitrogén, 5: összes szerves nitrogén, 6: összes nitrogén, 7: ortofoszfát-foszfor, 8: összes foszfor, 9: összes lebegő anyag
Az előzetes várakozástól eltérően mind az FCR, mind pedig az SGR adatok tekintetében a T kezelés bizonyult jobbnak, ahol csak szürke harcsák kerültek kihelyezésre. A ketrecbe kihelyezett harcsák átlagos testtömege több mint 100 g-mal volt kevesebb. Véleményünk szerint ennek az lehetett az oka, hogy ennél a kezelésnél kis alapterületen helyeztük el a halakat, és a növekedésükkel még kevesebb hely állt rendelkezésükre, ami stresszként hathatott rájuk. Erre utalnak az FCR és SGR adatok is. A két kezelés között a feltételezésünkkel ellentétben lényeges eltérések nem alakultak ki a vízminőségi paramétereket tekintve. Ennek az lehetett az oka, hogy mindkét kezelésnél a megfelelő oxigénszint biztosítása érdekében lapátkerekes levegőztetőket alkalmaztunk, amelyek a nagymértékű vízmozgatás következtében az üledéket is megmozgatták.
Köszönetnyilvánítás: A vizsgálatokat a Gazdaságfejlesztési Operatív Program által támogatott „Minőségváltás a hagyományos halastavi struktúrákon történő haltenyésztésben; újszerű, komplex tenyésztési, takarmányozási és környezetkezelési technológia kifejlesztése” című projekt keretében végeztük (GOP-1.1.1-11-2011-0028).
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.