Klímaváltozás potenciális hatásának modellezése zebradánión (Danio rerio)
Ferincz Árpád, Csenki Zsolt, Gazsi Gyöngyi, Csepeli Andrea, Lefler Kinga Katalin, Kövesi Judit, Appl Ádám János, Garai Edina, Czimmerer Zsolt, Kovács Róbert, Reining Márta, Ráth Szilvia, Bakos Katalin, Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A klímaváltozás és az ehhez való alkalmazkodás napjaink egyik legfontosabb kihívása. A legtöbb modell Magyarország térségére prediktálja a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása mellett az átlaghőmérséklet emelkedését is. Ennek következtében várható, hogy a halászati ágazat is eddig ismeretlen kihívásokkal kerül szembe.
A halak, mint változó testhőmérsékletű élőlények különösen érzékenyek a hőmérséklet-változásokra. Az átlaghőmérséklet emelkedése hosszabb távon elsősorban a növekedési paraméterekre gyakorolhat hatást, amely elsődleges fontossággal bír a termelési gyakorlatban. Alapvető összefüggésnek tűnik, hogy magasabb hőmérsékleten az anyagcsere és a növekedés is gyorsabb lesz, de ennek molekuláris szintű mechanizmusairól kevés ismerettel rendelkezünk.
Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy egyes, az izomfejlődés szabályozásában szerepet játszó gének (myoD1 és myogenin) expressziója hogyan változik a hőmérséklet függvényében. Modell fajként a zebradániót alkalmaztuk, melynek különböző hőmérsékleteken inkubált lárváin klasszikus módszerekkel vizsgáltuk a növekedés ütemét és real-time PCR technológiával a kérdéses gének kifejeződésének mértékét.
Kimutattuk, hogy a növekedési ütemben tapasztalható különbségek mellett már rövidtávon (14 nap) is változik a két vizsgált gén expressziója. A myoD1 kifejeződésében pozitív trendet fedeztünk fel a hőmérséklet növelésével, míg a myogenin esetében ez a trend pont ellentétes volt. Eredményeink alapján részben magyarázhatók a vizsgált halak fejlődésében megfigyelt torzulások, mivel a myoD1 elsődlegesen mioblaszt sejtek izomsejtté differenciálódásáért felel, a myogenin pedig az újonnan keletkezett izomsejt izomrostokhoz való fúziójáért. Ez alapján a hőmérsékletemelés hatására zavar keletkezhet az izomrostok épülésében, hiszen a keletkező nagyobb mennyiségű izomsejthez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű „izomrost-képző” faktor (myogenin), így a lárva torzulhat.
Munkánkat az alábbi projektek keretében végeztük: KTIA-AIK-12-1-2013-0017, KTIA-KMR-12-12012-0221, 8526-5/2014/TUDPOL.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.