KÍSÉRLET A BALATONI ANGOLNA ÁLLOMÁNY KONZERVÁCIÓBIOLÓGIAI ÁLLAPOTÁNAK MEGEMELÉSÉRE
Müller Tamás, Horváth László, Várkonyi Levente, Boltizár Ottó, Lefler Kinga Katalin, Urbányi Béla
Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A vándorlásában akadályozott, túlkoros (24–39 életévet betöltött) angolna állományban felhalmozódó szubletális szerves vegyületek és nehézfémek ivarérés során bekövetkező remobilizációjának tudjuk be, hogy 2000 óta ivarérlelési kísérletek során angolnákat nem sikerült ikranyerésig eljutatni. A hagyományos ivarérlelési folyamatokba két új eljárással (Mebendazole, Levamisole-parazitamentesítés), valamint tőzegkivonat, illetve tőzeg-zeolit fürdetés (nehézfémeket, és a nehezen lebomló szubletális szerves vegyületeket (PCB) képesek közömbösíteni, ami csapadék formájában in vivo körülmények között eltávozik a szervezetből) párhuzamos gonadotrop kezelés mellett a kezelési időszak végén spontán, illetve indukált ovulációt értünk el azóta 2013-2015-ben számos alkalommal. Ez az eredmény alátámasztani látszik a kezelés detoxikációs hatását. A folyamat részleteinek tisztázására kísérletet állítottunk be. Két recirkulációs rendszerbe telepítettünk fel kontroll (nem kezelt) és ivarérlelt halakat (pontyhipofízis kezelés heti egy alkalommal). A két rendszerben az egyik vizet nem kezeltük, a másik rendszer a kísérlet ideje alatt tőzeg-zeolitos kezelést kapott. Az ivarérlelési kísérlet végén a halakat leöltük és az alapadatok mellett (testtömeg, gonád-, máj-, úszóhólyag index, stb.) máj, vese, izom, petefészek mintákból 4 nehézfém, valamint klórozott bifenilek mennyiségét határoztattuk meg akkreditált laboratóriumban. Diszkriminancia és főkomponenes analízis eredmények alapján a csoportok szétváltak igazolva az eltérő vízkezelések, valamint az ivarérlelés hatását a vizsgált anyagok remobilizációjában. Jelenleg összehasonlító vizsgálatot végezünk szövettani metszetek segítségével a pontos hatásmechanizmus feltárása céljából.
A munka KMR_12-1-2012-043, valamint az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) támogatásával valósult meg.
Kutatásunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (8526-5/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés) támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.