INTENZÍV HALTERMELŐ TELEP ELFOLYÓVIZÉNEK ÖNTÖZÉSES HASZNOSÍTÁSA ENERGIAÜLTETVÉNYEN (SALIX ALBA, HIBRID POPLAR)
Rafael Ildikó1, Kun Ágnes1, Kamandiné Végh Ágnes2, Csiha Imre2, Bozán Csaba1
1NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály, Szarvas
2NAIK Erdészeti Tudományos Intézet, Püspökladány
Kivonat
A termálvíz hasznosításra épülő intenzív haltermelő telepek – kezelt, vagy csak részben kezelt – elfolyóvize vízminőségi szempontból komoly terhelést jelentenek a természetes befogadókra nézve. Az afrikai harcsa termelő telep elfolyóvizének jelentős a nitrogén, foszfor és szervesanyag tartalma, amely öntözéses tápanyag-utánpótlási technológiával álláspontunk szerint energiafűz és nyár ültetvényekben szabályozott körülmények között megfelelően hasznosítható. Mindemellett a beállított kísérlet kitűnő technológiai alapot nyújthat más mezőgazdasági eredetű, tápanyagokkal terhelt elfolyóvizek vagy szennyvizek hasznosításához is.
A kutatásunk célja egy olyan szennyvíz-öntözési technológia kidolgozása és adaptálása, mely egyrészt biztosítja a természetközeli szennyvízkezelést és elhelyezést, másrészt pedig kiterjed a fás szárú energianövények (Salix alba,) termesztéstechnológiájára, különös tekintettel a tápanyag-utánpótlás kérdésére.
Az öntözéses termesztéstechnológiai kísérlet 2013-ban került beállításra a NAIK ÖVKI kezelésében lévő területen. A kutatás során a NAIK ERTI 82-es fehér fűz (Salix alba) és 800-as nemesnyár (Hibrid poplar) klónok teljesítményének vizsgálata történik egyrészt intenzív halnevelő telep elfolyóvize (30 és 60 mm/öntözési forduló dózisban), másrészt Körös víz (30 mm) kiadagolása mellett. A kísérlet során alkalmazott öntözővíz a NAIK HAKI kezelésében lévő létesített wetland medencékből származik. Az öntözővíz dózisok kijuttatásához csévélődobos öntözőberendezést alkalmaztunk.
Az öntözés során folyamatosan ellenőrizzük, mind az elfolyóvíz, mind pedig a Körös víz minőségi változását, valamint a szikesedés és talajdegradációs folyamatok elkerülése érdekében a talajtani paramétereket, illetve a talajvíz minőségében bekövetkező esetleges változásokat. Az elfolyóvíz esetében a minőségi mutatók közül meghatározó a magas oldott sótartalom (Na-, Ca-, és Mg-hidrogénkarbonátok), mely alapvetően determinálja a kijuttatható öntözővíz mennyiségét. A növények N, P, K felvétele mellett az előbbiekben felsorolt elemek eltávolítási képességét is analizáljuk.
Célunk meghatározni azt az optimálisan kijuttatható öntözővíz normát, melynek környezetterhelő hatása minimális, miközben hasznosítható biomasszát állítunk elő és csökkentjük a befogadók terhelését.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.