HOSSZÚ TÁVÚ T-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL TERHELÉS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A GLUTATION REDOX RENDSZER PARAMÉTEREIRE ÉS A LIPIDPEROXIDÁCIÓS FOLYAMATOKRA EGYNYARAS PONTYBAN
Pelyhe Csilla1, Kovács Balázs1, Kövesi Benjámin1, Zándoki Erika2, Mézes Miklós1, Balogh Krisztián1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő
2MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport, Kaposvár
Kivonat
Vizsgálatunk célja a hosszú távú T-2 toxin és deoxinivalenol (DON) terhelés hatásának feltárása volt a lipidperoxidációs folyamatokra és a glutation redox rendszer egyes elemeire, valamint a foszfolipidhidroperoxid glutation peroxidáz (gpx4a és b) gének expressziójára, etetési kísérletben, egynyaras pontyokban (Cyprinus carpio L.). A kísérleti takarmányokat mesterségen szennyeztük DON (6 mg/kg takarmány) vagy T-2 (5 mg/kg takarmány) mikotoxinokkal. A kísérlet 4 hétig tartott, a mintavételek heti rendszerességgel végeztük, amelyek alkalmával post mortem máj mintákat vettünk. A hosszú távú expozíció hatására mindkét mikotoxin esetében megemelkedett a mortalitás a kontrollhoz viszonyítva. A kontroll csoportban 8,3%, a T-2 toxin kezelt csoportban 29,2%, míg a DON kezelt csoportban 16,7%-os elhullást tapasztaltunk. Aktiválódott továbbá az enzimatikus antioxidáns rendszer. Szignifikáns különbségeket tapasztaltunk a glutation peroxidáz és a glutation S-transzferáz enzim aktivitásában is a kontroll csoporthoz viszonyítva. A gpx4a és gpx4b gének esetén csak kismértékű expresszió változásokat tapasztaltunk a kontroll csoporthoz viszonyítva. A megváltozott glutation redox homeosztázis hátterében fokozott oxidatív folyamatok állhatnak, ugyanakkor ezt a lipidperoxidációs folyamatok metastabil végterméke, a malondialdehid koncentráció változása nem erősítette meg. Ez az eredmény arra utal, hogy az oxidatív folyamatokat az antioxidáns rendszer sikeresen kompenzálta.
Fontos kiemelni, hogy a mikotoxinok halakra kifejtett hatásai jelenleg nem teljesen feltártak, így T-2 toxin, vagy a DON hatásairól pontyokban csak kevés adat áll rendelkezésünkre. További vizsgálatok szükségesek annak érdekében, hogy pontosabban megismerhessük a mikotoxinok rövid- és hosszú távú hatásait a halak egészségi állapotára és termelési paramétereire.
A kutatás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (BO/261/13), valamint az OTKA (PD-104823) támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.