Az előadás anyaga Halastavak vizüket befogadó kis vízfolyásokra gyakorolt hatásainak bemutatása a balatoni befolyók példáján
Takács Péter, Vitál Zoltán, Mozsár Attila, Horváth Hajnalka, Boros Emil, Présing Mátyás
MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet, Tihany
Kivonat
Nemzeti Vízstratégia tervezete szerint az aszálykárok megelőzése érdekében a vízvisszatartást egyebek mellett sík- és dombvidéki tározók építésével fogják megoldani; mely tározók többcélú hasznosításával lehetőség nyílik a környezettudatos halgazdálkodásra is. A tervek szerint a tározók kialakítására a környezet- és természetvédelmi igényeinek megfelelően fog sor kerülni. „Valamennyi új tározót tájba illesztve, ún. „zöld” tározóként kell megépíteni, az ésszerű vízhasználat és az üzemelési konfliktusok csökkentése érdekében a jó halászati és horgászati gyakorlat alkalmazási módszertanának és működtetési feltételeinek egyidejű kidolgozásával.” Azonban csak kevés és ellentmondásos információ áll rendelkezésre arról, hogy a halastavak jelenlegi üzemrendje mennyire felel meg a környezet- és természetvédelem elvárásainak. A tavak hatásainak megítélése napjainkban is sokrétű. Így sokak szerint a halastavak nemhogy rontanák, de egyenesen javítják a befogadóik vízminőségét. Jelen munkánkban bemutatjuk a Balaton vízgyűjtőjén található néhány halastó és tórendszer fel- és alvizén végzett rövidtávú (24 órás) és közepes távú (évszakos) fizikai és vízkémiai vizsgálatsorozataink eredményeit, valamint bizonyos halastavak befogadóik halállományaira gyakorolt hatásait.
Eredményeink alapján elmondható, hogy a vizsgált tavak és tórendszerek főleg a nyári és őszi időszakban erőteljesen megváltoztatják a befogadó vízjárását és azok fizikai és kémiai viszonyait is. S ezen hatások erőssége összefügg a tavak használati módjával, illetve mértéke erősen korrelál a tavak területével. A befogadó alvizi szakaszain élő halállományaiban több a nem őshonos faunaelem, illetve az állományok faji összetétele is sokkal változékonyabb, mint a felvízi, vagy olyan vízfolyás szakaszokon amelyek nem halastó közelében találhatók. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a vizsgált halastavaknál alkalmazott jelenlegi üzemrend az említett okok miatt nem minden tekintetben felel meg a környezet- és természetvédelem igényeinek. De példákkal bizonyítható, hogy az üzemrendben eszközölt változtatásokkal (és egy kicsit több odafigyeléssel), jelentősen mérsékelni lehet halastavak a befogadók vízminőségére és élővilágára gyakorolt negatív hatásait.
Munkánkat a TAMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0038 azonosítójú pályázat támogatta.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.
