Feldolgozott állati fehérje alkalmazásának előzetes eredményei lesőharcsa (Silurus glanis) takarmányozása során

Havasi Máté1, Shivendra Kumar1, Nagy Zoltán1, Beliczky Gábor2, Bercsényi Miklós2, Gál Dénes1

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely

Kivonat

A kísérletben feldolgozott állati fehérje és növényi fehérje alkalmazhatóságát vizsgáltuk halliszt helyettesítésére a harcsa takarmányában. Három különböző, de izonitrogénes tápot etettünk 6 héten keresztül. Elsődleges fehérjeforrásként hallisztet, szójalisztet, kukoricaglutént és feldolgozott állati fehérjét használtunk. Mindhárom kísérletet három ismétlésben végeztük el egy recirkulációs rendszerben, amely 9 akváriumból (350 L) állt. Minden akváriumban 15-15 egyedet helyeztünk el 70,9 ± 9,4 g átlagtömeggel. A halakat nappal, 12 órán keresztül etettük automata szalagetetők segítségével. A napi adag a biomassza 2,5%-a volt. A statisztikai elemzés kimutatta, hogy az állati fehérjét tartalmazó tápot fogyasztó halak szignifikánsan (P<0,05) jobban telesítettek a növényi fehérjét fogyasztó halaknál a súlygyarapodás, növekedési ütem, takarmányértékesítés, fehérjehasznosítás és szétnövés tekintetében. A hallisztes csoport és az állati fehérjés csoport között nem volt statisztikailag igazolható különbség. A takarmányértékesítés 1,4 és 2,6 között változott. Legmagasabb a növényi fehérjés csoportban, míg legkedvezőbb a hallisztes csoportban volt. Eredményeink szerint feldolgozott állati fehérjével nagyarányú halliszt helyettesítés hajtható végre a növekedési ütemre vagy a takarmányértékesítésre gyakorolt negatív hatás nélkül.

 

Köszönetnyilvánítás: Az AQUAREDPOT (FP7-316266) projekt finanszírozását az Európai Bizottság biztosítja.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.