AZ IVÓVÍZ MINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VÍZTOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉS IRÁNYVONALAI
Bencsik Dóra1, Urbányi Béla1, Hajós Zsuzsanna1, Reining Márta1, Bakos Katalin1, Appl Ádám János1, Rácz Gergely2, Szende Béla2, Gazsi Gyöngyi1, Kövesi Judit1, Ferincz Árpád1, Kovács Róbert1, Csenki Zsolt1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet, Budapest
Kivonat
A földi lét alapja, az emberiség fejlődésének mozgatórugója: a víz. A nagy mértékű fejlődésnek, iparosodásnak köszönhetően egyre nehezebb megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvízhez juttatni a Föld lakosságát. Számos, a mezőgazdaságból, az iparból és a háztartásokból származó szennyezőanyag található meg ivóvíz bázisunkban. Sok vegyületről már bebizonyosodott, hogy hormonrendszert zavaró, karcinogén vagy mutagén hatású.
Az ivóvízben megtalálhatóak olyan vegyületek, melyek a tisztítás és fertőtlenítés során keletkeznek, ezeket összefoglaló néven víztisztítási melléktermékeknek nevezzük. Egyes publikációk szerint több, mint kettőszáz ilyen vegyület létezik.
Napjainkban kiemelkedő fontosságú a vizek minőségének ellenőrzése. Kizárólag kémiai módszerek alkalmazásával nem kaphatunk komplex képet az egyes vegyületek hatásairól, így egyre inkább előtérbe kerülnek a különböző biológiai rendszereken végzett vizsgálatok. Ezeket, az eredmények összehasonlíthatóságának érdekében, nemzetközi szabványok szerint végzik a laboratóriumok. Napjainkban újra nő a modell ökoszisztémák, valamint a terepi biomagnifikációs vizsgálatok népszerűsége. A laboratóriumban modellezett táplálékláncok tanulmányozása háttérbe szorult, pedig ezekkel a vizsgálatokkal értékes információkhoz juthatnánk az eddig ismeretlen vegyületek ökoszisztémára gyakorolt esetleges hatásairól. Jelen munka célja, hogy bemutassa a ivóvíz minőségével kapcsolatos aktuális problémákat, valamint a vizsgálati lehetőségeket, trendeket.
Munkánkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (8526-5/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés) támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.