AMUR, SÜGÉR ÉS HARCSA KEVERÉKTAKARMÁNYRA ALAPOZOTT MONOKULTÚRÁS NEVELÉSE, KÜLÖNBÖZŐ TERMELÉSI EGYSÉGEKBEN (ELŐZETES EREDMÉNYEK)
ifj. Radóczi János1, Radóczi János1, Hegyi Árpád2, Bokor Zoltán2, Urbányi Béla2
1Szabolcsi Halászati Kft., Nyíregyháza
2Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A keveréktakarmányos édesvízi haltermelés egyre terjedőben van hazánkban. A tógazdaságok pontyra alapozott termelése mellett egyre nagyobb szükség van azon halfajok előállítására, amely nagyobb piaci értékkel rendelkeznek, illetve nagy kereslet mutatkozik irányukban. Ezen halfajok termelési intenzitásának fokozásával, kisebb termelési egységekben, sikeresen előállíthatók teljes értékű takarmánykeverékkel.
Számos tógazdaságban folyik ilyen típusú halnevelés telelő-, vagy nagyobb méretű termelő tavakban. A teljes értékű keveréktakarmányra alapozott takarmányozási technológia nagy előnye az, hogy a megfelelő technológia mellett a célként kitűzött 1,6 kg/kg takarmány-együtthatóval, folyamatos ellenőrzéssel állíthatók elő halak, így az év során a piac számára folyamatosan biztosítható a megfelelő méretű élő és friss hal az említett fajokból is.
Vizsgálatunkban a Szabolcsi Halászati Kft. kemecsei telelő telepén lévő recirkulációs rendszerű keltető-, és nevelő üzem, valamint a nagyhalászi tóegységben beállított ketreces halnevelő rendszerben alkalmaztunk keveréktakarmányos nevelést.
Vizsgáltuk a halak egészségi állapotát, növekedését, különböző korosztályok és népesítési sűrűségek tekintetében, több féle termelési egységet alkalmazva, mint ketreces halnevelő egység, telelő és nevelő tavak. A vizsgálatok további célja, hogy a piacon fellelhető teljes értékű tápokkal összehasonlítva, saját receptúra szerint összeállított keveréktakarmányok hatásait is elemezzük.
Előzetes eredményink alapján jól látszik, hogy a keveréktakarmányra alapozott monokultúrás technológia működőképes, bár a kitűzött takarmány együttható még elmarad a várttól. Az előnevelt és egy nyaras nevelés tekintetében halastavi körülmények között is alkalmazható a technológia.
Munkánkat a K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések (VKSZ_12-1-2013-0078), „Az akvakultúra ágazat kitörési pontjainak komplex, versenyképességet szolgáló fejlesztése” c. projekt támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.