A friss hal és haltermékek fogyasztói megítélése 2014-ben
Ózsvári László1, Fodor István1, Bódi Barbara2, Kasza Gyula2
1Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar, Budapest
2Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar, Budapest
Kivonat
A fogyasztói igények a halhús, haltermékek vonatkozásában dinamikusan változtak Magyarországon a rendszerváltás után. Piackutatásunk során felmértük a hal‐ és haltermékek fogyasztói megítélését a húsfélék között, fogyasztásuk és vásárlásuk gyakoriságát, szempontjait, valamint a halfogyasztási ismereteket és szokásokat. A fogyasztói felmérést nagy elemszámú, kérdőívre alapozott személyes megkérdezésessel valósítottuk meg 2014 szeptemberében és októberében. Két külön kérdőívre 1026 és 1028 fő válaszolt. A minta reprezentatív volt a lakosság neme, életkora és a régió szerinti lakóhelye alapján.
Az édesvízi hal képe a fogyasztók tudatában egy rendkívül egészséges, viszonylag drága és bonyolultan elkészíthető termék, amely átlagosan ízletes. Ha a legkedveltebb baromfi- és sertéshúshoz hasonlítjuk, akkor a legnagyobb előnyt az egészségességbe vetett bizalomban találjuk. Ugyanakkor óriási hátrány érzékelhető az ár, és különösen a könnyű elkészíthetőség területén. Ha az édesvízi halat közvetlen versenytársához, a tengeri halhoz viszonyítjuk, akkor jellemzően minimális különbségeket tapasztalhatunk minden vizsgált paraméter tekintetében, kivéve az árat, amelyben lényegesen kedvezőbb az édesvízi hal megítélése. A válaszadók többsége a halhús-fogyasztás előnyeként első helyen a magas omega-3 zsírsav-tartalmat említette.
A háztartások többségében havi rendszerességgel fogyasztanak valamilyen halhúst. A halfogyasztás gyakoriságát az iskolai végzettség szintje, a családon belül 15 év alatti gyerek jelenléte és a jövedelem szignifikánsan befolyásolja. A válaszadók elsősorban otthon esznek halból készített fogásokat, legritkábban a közétkeztetésben és a fesztiválokon. A gyakoribb otthoni halfogyasztásban a vásárló neme és a családok pénzügyi helyzete játssza a legnagyobb szerepet. Kedvenc halételükként legtöbben a rántott halat, valamivel kevesebben a halászlevet említették. A halételek elkerülésének leggyakoribb oka a szálkától való félelem, valamint a nagyon változó minőség. A nyilatkozók többsége nem elégedett jelenlegi halfogyasztásával, és több halból készült ételt szeretne fogyasztani.
A fogyasztási szokásokat válaszadóink többsége szerint leginkább a reklámok befolyásolják, ezt követi az elérhetőség, majd a halétel szálkamentessége. Szerintük a halak egészségmegőrző szerepéről, tápanyag-összetételéről és gasztronómiai hagyományairól szóló reklámmal lenne fokozható leginkább a halfogyasztás. Túlnyomó többségük támogatná az általános iskolai tananyag halfogyasztással kapcsolatos ismereteinek bővítését is.
Vásárláskor a fogyasztók leginkább az élő, friss halat részesítik előnyben, legkevésbé a süthető vákuumtasakos, konyhakész halat és a nyers, előre ízesített, mikrózható halat kedvelik. Az élő halat elsősorban az idősebb válaszadók preferálták, a 29 év alattiaknál pedig rendkívül magas elutasítottságot mértünk. Friss hal vásárlása esetén elsődleges szempont a frissesség és az íz, de a termék ára szintén fontos tényező, különösen a 40 évnél idősebbek esetén. Friss halat leggyakrabban a piacon vásárolnak, de hasonló értéket mutat a halboltban, a vásárcsarnokban és a hipermarketben történő vásárlás aránya is.
A csomagolt haltermékek esetében a legfontosabb szempontnak a haltermék ízét, árát és eltarthatósági idejét tartják a megkérdezettek. Legkevesebb jelentőséggel bíró szempont a „bio” eredet, a „süthető” csomagolás és a mikrózhatóság. A 29 év alattiak számára nem számít különösen fontos szempontnak a haltermék származási országa, ezzel szemben a 40 év felettiek számára ez kiemelkedően befolyásoló tényező. A feldolgozott, ill. csomagolt halat, halterméket leggyakrabban a hiper- és szupermarketekben, diszkontokban vásárolják meg. A halboltokban, hentesnél és egyéb helyen történő vásárlások aránya nagyon alacsony.
A halfajok közül a legtöbb válaszadó a pontyot, a tonhalat, a keszeget és a hekket ismerte és legnagyobb arányban a lazacot, pontyot, tonhalat, pisztrángot és hekket kedvelte. A vásárlók legtöbbet a feldolgozott pisztrángért, legkevesebbet a feldolgozatlan pontyért fizetnének. Legkevésbé a ponty feldolgozását értékelik a fogyasztók, ezért fizetnék a legkisebb felárat.
A kutatás résztvevői közül legtöbben – elsősorban az idősebb korosztály – a boltokban és az üzletek akciós katalógusaiból szereznek tudomást az új haltermékek megjelenéséről. Legtöbben úgy gondolták, hogy a halas termékek, ételek népszerűsítésének legmegfelelőbb módja az áruházi kóstoltatás és az iskolai-óvodai közétkeztetésébe való bevezetés lenne.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.