A BOJLI ETETÉS HATÁSA A VÍZ MINŐSÉGI PARAMÉTEREIRE, VALAMINT A PONTY ÉLETTANI FOLYMATAIRA

Hegyi Árpád2, Lefler Kinga Katalin1, Vetrik Andrea1, Pál István2, Mézes Miklós3, Urbányi Béla1

1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Energofish Kft., Budapest
3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő

Kivonat

A bojli egy speciális, horgászok által igen közkedvelt csali, amelyet bizonyos értelemben nem tekinthetjük takarmánynak, hiszen nem ezzel a célzattal kerülnek tavainkba. Viszont egy erre a csalira specializált adott időtartamú horgászverseny alkalmával több száz kilogramm bojli is a tóba kerülhet.

Mivel sem az Európai Unió, sem a hazai takarmányjog nem ismeri el ezt a csalit takarmánynak, sőt takarmány alapanyagnak és takarmány adalékanyagnak sem, ezért a takarmányokkal szemben támasztott minőségi (takarmány-, élelmiszer-, és környezetbiztonsági) követelmények erre a halcsalira nézve nem pontosak, így nem tudhatjuk, hogy a tavakba kerülése milyen kockázattal jár, okoz-e szennyezést.

Ennek eredményekét random módon kiválasztottuk egy bizonyos márka hat különböző ízesítésű bojliját, majd ezt kizárólag vizes, majd később vizes és halas rendszerben teszteltük. A csak vizes rendszerben azt vizsgáltuk, hogy azonos mennyiségű vízhez adott azonos tömegű, de különböző összetételű bojli milyen hatást gyakorol a víztestre. A hat típus közül a legrosszabb eredményt adó csalit teszteltük tovább egy hat hétig tartó etetési kísérletben egynyaras ponty állományban. A kísérlet ideje alatt több szempontból is végeztünk vizsgálatokat. Vizsgáltuk a tartó közeg, tehát a víz fizikai, kémiai tulajdonságait. Vizsgáltuk a halak növekedését és a halak alapvető szerveit hisztológiai módszerekkel. Mindezek mellett kéthetente vért is vettünk az egyedekből, hogy vizsgáljuk a vér glükóz és lipid háztartását is.

Az eredmények, illetve a bojlik összetételének ismeretében a legmagasabb nyersfehérje (190,1 g/kg sza) és nyerszsírt (98,1 g/kg sza) tartalmazó bojli adta a legkedvezőtlenebb eredményt, amelyet a halas rendszerben is ki lehetett mutatni (vízminőség romlás, triglicerid koncentráció növekedés a vérben, májkárosodás).

 

Munkánk a „Piaciorientált kutatás-fejlesztés a horgászati szektorban” c. GOP 1.1.1. projekt (GOP 1.1.111/2012-0107) keretein belül valósul meg.

 

Kutatásunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (8526-5/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés) támogatta.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.