A BOJLI ETETÉS HATÁSA A VÍZ MINŐSÉGI PARAMÉTEREIRE, VALAMINT A PONTY ÉLETTANI FOLYMATAIRA
Hegyi Árpád2, Lefler Kinga Katalin1, Vetrik Andrea1, Pál István2, Mézes Miklós3, Urbányi Béla1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Energofish Kft., Budapest
3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Állattudományi Alapok Intézet, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő
Kivonat
A bojli egy speciális, horgászok által igen közkedvelt csali, amelyet bizonyos értelemben nem tekinthetjük takarmánynak, hiszen nem ezzel a célzattal kerülnek tavainkba. Viszont egy erre a csalira specializált adott időtartamú horgászverseny alkalmával több száz kilogramm bojli is a tóba kerülhet.
Mivel sem az Európai Unió, sem a hazai takarmányjog nem ismeri el ezt a csalit takarmánynak, sőt takarmány alapanyagnak és takarmány adalékanyagnak sem, ezért a takarmányokkal szemben támasztott minőségi (takarmány-, élelmiszer-, és környezetbiztonsági) követelmények erre a halcsalira nézve nem pontosak, így nem tudhatjuk, hogy a tavakba kerülése milyen kockázattal jár, okoz-e szennyezést.
Ennek eredményekét random módon kiválasztottuk egy bizonyos márka hat különböző ízesítésű bojliját, majd ezt kizárólag vizes, majd később vizes és halas rendszerben teszteltük. A csak vizes rendszerben azt vizsgáltuk, hogy azonos mennyiségű vízhez adott azonos tömegű, de különböző összetételű bojli milyen hatást gyakorol a víztestre. A hat típus közül a legrosszabb eredményt adó csalit teszteltük tovább egy hat hétig tartó etetési kísérletben egynyaras ponty állományban. A kísérlet ideje alatt több szempontból is végeztünk vizsgálatokat. Vizsgáltuk a tartó közeg, tehát a víz fizikai, kémiai tulajdonságait. Vizsgáltuk a halak növekedését és a halak alapvető szerveit hisztológiai módszerekkel. Mindezek mellett kéthetente vért is vettünk az egyedekből, hogy vizsgáljuk a vér glükóz és lipid háztartását is.
Az eredmények, illetve a bojlik összetételének ismeretében a legmagasabb nyersfehérje (190,1 g/kg sza) és nyerszsírt (98,1 g/kg sza) tartalmazó bojli adta a legkedvezőtlenebb eredményt, amelyet a halas rendszerben is ki lehetett mutatni (vízminőség romlás, triglicerid koncentráció növekedés a vérben, májkárosodás).
Munkánk a „Piaciorientált kutatás-fejlesztés a horgászati szektorban” c. GOP 1.1.1. projekt (GOP 1.1.111/2012-0107) keretein belül valósul meg.
Kutatásunkat az Emberi Erőforrások Minisztériuma (8526-5/2014/TUDPOL iktatószámú támogatási szerződés) támogatta.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.