Zárt rendszerben nevelt ponty anyajelöltek növekedési és reprodukciós paramétereinek értékelése a takarmányozás függvényében

Adorján Ágnes1, Feledi Tibor1, Dankó István2, Nagyné Biró Janka1, J. Sándor Zsuzsanna1, Szabó Tamás3, Mészáros Erika3, Rónyai András1, Csengeri István1

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet, Szarvas
2Aranykárász Bt, Szarvas

3Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő

Kivonat

Kísérleteink során két különböző összetételű tápnak (halliszt-halolaj /FO csoport/ és növényi fehérje-növényi olaj /VO csoport/, valamint a búzának (kontroll /K csoport/) a ponty anyajelöltek növekedésére és szaporítási mutatóira kifejtett hatásait vizsgáltuk átfolyóvizes rendszerben. A vizsgálatokhoz a Halászati és Öntözési Kutatóintézet ponty génbankjából származó 18 pár P3 fajtájú, 3+ korú pikkelyes pontyot (2,6±0,36 kg) használtunk, melyeket egyedileg jelöltünk (PIT-tag), így a teljes kísérlet során egyedileg rögzíthettük a növekedési és szaporítási adatokat. A halak az Aranykárász Bt. ördöngös-pusztai telepén, átfolyóvizes (24 oC-os víz) rendszerbe, 6 db 2 m2-es kádban kerültek elhelyezésre (3 pár/kád). A tavi nevelési környezet szimulálására a halliszt/halolaj (FO) és növényi fehérje/növényi olaj (VO) tartalmú takarmányokhoz 3:1 arányban, a kontrollként alkalmazott búzához (K) pedig 2:1 arányban 5 mm-es harcsatápot (Haltáp Kft.-től) adtunk, a táp adagolása 12 órás lejáratú automata etetőkkel történt. A halak testtömeg-mérését 3 hetente végeztük. A záró mérést követően kezelésenként 3 ikrás és 3 tejes hal szaporítása történt meg a hagyományos pontyszaporítási eljárás alkalmazásával. A kezelésenkénti további 3 ikrás és 3 tejes halból gonádtömeg-mérés illetve gonád mintavétel történt. A zsírsavak mérését GC-FID készüléken végeztük.

A 102 napos takarmányozási szakasz során a takarmányértékesítés az FO csoportnál volt a legkedvezőbb (FO=2,34 ;VO=3,01 ;K=3,03 kg/kg). A szaporítás során lefejt ivartermékek testtömeghez viszonyított aránya alapján számított PGSI érték az FO csoportnál volt a legmagasabb az ikrások esetében (FO=12,32±8,45 ;VO=6,93±4,58 ;K=7,04±3,99 %), a boncolásra került halak gonadoszomatikus index (GSI) értékei hasonlóan alakultak a három kezelésnél. A gonádok szövettani vizsgálatai nem mutattak eltérést az egyes kezelések között. A gonádok zsírsav-összetételének vizsgálata alapján magas Mead-sav (C20:3n-9) szintet találtunk a K csoportnál, mely az esszenciális zsírsav hiány indikátora. Ez a zsírsav a növényi és halolajos táppal etetett csoportoknál alig volt mérhető. A zsírsavak közül a gonádok funkcionális anatómiai jellemzői szempontjából fontos PUFA zsírsavak (arachidonsav, dokozahexaénsav, eikozapentaénsav) aránya a FO kezelés gonádmintáiban bizonyult a legmagasabbnak az ikrások esetében (FO=28,00±0 ;VO=24,34±1,37 ;K=23,32±0,77 w%). Az adatok statisztikai értékelése (természetszerűleg) igen szoros összefüggést - pozitív korrelációt - mutatott a testtömeg és a teljes, illetve a standard testhossz, továbbá a gonád tömeg és a GSI % között. Szoros összefüggés volt továbbá a testtömeg és a teljes hossz, standard hossz, valamint a gonád minta lipidek dokozahexaénsav (C22:6n3) tartalma között.

A termékenyülés a K csoportnál, a kelési % a VO csoportnál volt a legkedvezőbb. A kelési % mindhárom kezelés esetében 90 % felett volt. A kikelt lárva méretét a kelést követő 3. napon mértük, mely alapján a FO kezelés lárvái nagyobbnak bizonyultak a másik két kezeléstől, melyben a lárvák közel azonos méretűek voltak.

Az eredményeink alapján megállapítható, hogy a halliszt/halolaj takarmányban való alkalmazása előnyösebben hat az anyahalak takarmányhasznosítására, a gonádokban mérhető PUFA zsírsavak arányaira, illetve a ponty lárva méretére, de a különbségek nem jelentősek. Ebből arra következtettünk, hogy a növényi fehérje/növényi olaj alkalmazása - ha nem is teljesen, de részben - kiválthatja a hallisztet/halolajat a ponty anyajelöltek takarmányozásában.

 

A vizsgálatok az ARRAINA („Haladó kutatási kezdeményezés az akvakultúráért és a táplálkozásért”), EU FP 7, GA: 288925, (http://www.arraina.eu/) és NFÜ BONUS-12 pályázatok támogatásával valósultak meg.

 

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.