SEBES PISZTRÁNG TENYÉSZÁLLOMÁNY BELTENYÉSZTETTSÉGÉNEK HATÁSA A KERGEKÓR IRÁNTI FOGÉKONYSÁGRA
Eszterbauer Edit, Forró Barbara, Zsigmond Gergely, Guti Csaba Ferenc, Dennis M. Kallert
MTA Agrártudományi Kutatóközpont, Állatorvos-tudományi Intézet, Budapest
Kivonat
A pisztrángfélék kergekórját okozó Myxobolus cerebralis nyálkaspórás (Myxozoa) élősködő jelentős gazdasági és ökológiai károkért felelős világszerte. A parazita gazdaspektruma széles, a halfajok és vérvonalak között jelentős fogékonyságbeli különbségek mutatkoznak. A szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) ivadékok megbetegedése súlyos esetekben akár 80-90%-os elhulláshoz vezet. A sebes pisztráng (Salmo trutta), mely gazdából a parazitát leírták, szintén megfertőződik, azonban a klinikai tünetek enyhébbek, mint más fogékony fajokban azonos körülmények között. A parazita terjedéséhez e halfaj viszont éppen a szubletális, gyakran klinikai tüneteket sem mutató fertőzöttség miatt nagyban hozzájárulhat.
Az Aufsess-i pisztrángos tangazdaság (Németország) és a Lillafüredi Pisztrángtelep sebes pisztráng tenyészállományának genetikai vizsgálatát követően, tervezett szaporítással három utódcsoportot (beltenyésztett, nem beltenyésztett, közel rokon) alakítottunk ki a németországi állományban, melyek genetikai változékonyság tekintetében jelentősen különböztek egymástól. A hazai pisztrángosból atlanti-dunai hibrid vérvonalú sebes pisztráng ivadékokat, és pozitív kontrollként szivárványos pisztráng ivadékokat használtunk a kísérletekhez. Csoportonként 50 halat fertőztünk, egyedenként 3000 db parazitával. A fertőzést követő 4. hónap végén a kísérleti állományt MS222-vel túlaltattuk, a halfejek porcos és csontos elemeit valamint kopoltyúját egyenként homogenizáltuk. Csoportonként 30 hal egyedben mikroszkópos számolással meghatároztuk az érett parazita spórák számát.
A pozitív kontroll csoport erős fertőzöttsége igazolta a fertőzési kísérlet sikerességét. A lillafüredi atlanti-dunai hibrid sebes pisztrángok esetében volt a legalacsonyabb a fertőzés prevalenciája és intenzitása, ami a hibrid állomány erős genetikai heterogenitásával is magyarázható. A beltenyésztett sebes pisztrángokban szignifikánsan magasabb átlagos spóraszámot detektáltunk, mint a nem beltenyésztett csoport egyedeiben (p=0,005). Eredményeink azt mutatják, hogy a sebes pisztráng tenyészállomány genetikai heterogenitása hatással van az ivadékállomány kergekór iránti fogékonyságára, ezért a betegség elleni védekezés egyik hatásos eszköze lehet a tenyészállományok rendszeres és ellenőrzött genetikai frissítése.
Anyagi támogatás: Fachberatung für Fischerei des Bezirks Oberfranken, Alexander von Humboldt Foundation, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj.
Programajánló
Jelenleg nincs aktuális esemény.
Hírek
2021. január 29., péntek, 16:22
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
2020. október 6., kedd, 08:34
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.