Intenzív haltenyésztés – előnyök, hátrányok (Válhat-e Magyarország az európai harcsatenyésztés központjává?)
Bercsényi Miklós
Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely
Kivonat
A világban mindenütt, ahol jelentősen nőtt a haltenyésztés, az az intenzív technológiák alkalmazásának volt köszönhető. Kínától Amerikáig és Norvégiától Chiléig sok halfaj új típusú, nagy sűrűségű, iparszerű termelési módszereit dolgozták ki. Ezek azonban egy ökológiai tekintetben biztosan megegyeznek: a halak táplálékát nem a nevelővíz trofitásának fokozásával, hanem kívülről bevitt, kész takarmányokkal oldják meg. A nagy termelékenységű új technológiák alkalmazása, a hagyományoshoz képest több szaktudást, pontosabb és tervezettebb munkavégzést, azaz több hozzáadott szellemi értéket igényel.
Az EU nettó halimportőr. Fogyasztásának közel 40 %-a külső termelőktől érkezik az unióba. Alig van esélye, hogy pontyból számottevően növelni tudjuk az EU-ba irányuló magyar exportot. A hazai klimatikus adottságok, a meglévő tógazdaságaink, és a piac viszont jó lehetőséget nyújtanak, hogy Magyarország az európai harcsatenyésztés központjává váljon. Ennek eléréséhez, növekedésre és megmaradásra szelektált harcsa-vonalakra, jó tápokra, és a kombinált rendszerű (zárt és tavi), kétéves üzemmódú nevelés elterjesztésére volna szükség.
Ilyen megoldással a gazdaságos termelés környezeti és természetvédelmi szempontjai is érvénye juthatnak. A csupán a párolgási veszteséget kitevő vízpótlással magyarországi éghajlaton nagyjából 10 tonna/ha haltermelés érhető el úgy, hogy a tóvíz minősége lecsapoláskor nem rosszabb a hagyományos technológiájú tavak vizének minőségénél. Jó hazai példák vannak már monokultúrás tavi harcsatenyésztésre, ami biztos jele annak, hogy megindult a fejlődés ebben az irányban. Hasznos volna, ha a jövőben elsőséget kapnának azok a kutatások, amelyek az intenzív, környezettudatos, a termelőket közvetlenül segítő eljárások, vagy genetikai fejlesztések elérését céloznák.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.