Eltérő földrajzi élőhelyű sügérek összehasonlító növekedés vizsgálata lengyel és magyar populáció példáján
Staszny Ádám1, Kozma Márton2, ifj. Radóczi János3, Daniel Żarski4, Sławomir Krejszeff4, Urbányi Béla1, Bokor Zoltán1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, Budapest
3Szabolcsi Halászati Kft., Nyíregyháza
4Department of Lake and River Fisheries, University of Warmia and Mazury, Olsztyn, Lengyelország
Kivonat
A halpopulációk fontos tulajdonságai a korszerkezet, a növekedés és más populáció-struktúrát leíró jellemzők. Ezeket a jellemzőket széles körben alkalmazzák, hogy információkhoz jussanak az állományok általános állapotáról. Lengyel kollégákkal közös munka keretében figyeltünk föl a hazai és külföldi sügér-állományok közötti jelentős méretbeli különbségekre. Ezért 2012-től napjainkig többször szállítottunk sügér-állományokat a Szabolcsi Halászati Kft. kemecsei telepére, ahol pit-taggel történő jelölés után azonos körülmények között tartották a halakat saját hazai állományukkal. 2014 kora tavaszán, szaporodási időszak előtt felmértük a vállalkozás teljes sügér tenyészállományát. Lemértük a standard testhosszt és testtömeget, meghatároztuk az ivart, valamint pikkelymintát vettünk a kor ill. növekedés vizsgálatokhoz. A lengyel állomány átlagos testhossza (197±36mm) szignifikánsan meghaladja a magyar állományét (174±23mm), míg a testtömegben nem figyelhető meg ez a különbség, mindamellett, hogy ebben az esetben is a lengyel állomány rendelkezik a magasabb értékekkel (lengyel: 151±93g, magyar: 133±76g). Az egyes egyedektől úszómintát is gyűjtöttünk genetikai analízis céljából is. Eredményeink alapján találtunk különbséget az állományok között, mind kondícióban, mind növekedésben, mind korstruktúrában. A talált eltérések kiegészítéseképpen következő célunk megvizsgálni, hogy az állományok genetikai háttere különbözik-e annyira, hogy ezek az eltérések magyarázhatóak legyenek a populációk eltérő genetikai hátterével.
A munka a GOP 1.3.1-11/A-2012-0187 pályázat támogatásával valósult meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.