EGY ÚJ HALTERELÉSI MÓDSZER
Várkonyi Levente1, Specziár András2, Horváth László1, Urbányi Béla1, Müllerné Trenovszki Magdolna1, Müller Tamás1
1Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Halgazdálkodási Tanszék, Gödöllő
2Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Központ Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany
Kivonat
A tengeri hálós halászat fogási technológia során fellépő mellé-vagy járulékos fogás az úgynevezett bycatch ma már olyan mértékű, hogy önmagában ezt a problémát az iparszerű halászat egyik legvégzetesebb környezeti hatásaként tartják számon. Az európai kontinentális akvakultúrában, így a hazai tógazdaságokban is a víz újrahasznosítása, illetve az előnevelt ivadékok hálóval történő megtörése jelentik a fő problémákat. Az előnevelési technológiai gyakorlatban az egész tavat le kell engedni, hogy a halakat vissza tudják fogni.
A hosszúszárnyú bálnák kis csoportokban, kis mélységekben úszó rajalkotó halak valamint aprótestű rákok körül levegő buborékokat fújnak ki egyre szűkülő koncentrikus körökben az úszásuk során, amik feltörve a felszínre a prédát összetömörödésre készteti a vízszínen (vizuális és hanghatás miatt a halak nem merik áttörni a buborékfüggönyt), majd az összezsúfolódott halakra, krillekre rontanak rá alulról. Ezen vadásztechnika alapjait felhasználva célul tűztük ki egy háló nélküli halterelési és halászmódszer kifejlesztését
Az általunk létrehozott halászeszköz három fő részből épül fel; 1.) hordozható kompresszor 2.) vontatható, vagy húzható csővezeték, amin meghatározott távolságokban elhelyezett nyomásszabályzó szelepeken keresztül átáramló levegőbiztosítás buborékfüggönyt állít el 3.) egy átalakított úszó varsa, melybe tereljük a halakat. A csővezeték mélységi vezetését a beáramló levegőmennyiség, a csővezeték önsúlya, valamint a megfelelő távolságokban elhelyezkedő súlyok szabályozzák. Az eszköz kizárólag kistestű halak és halrajok terelésére alkalmazható.
Az eszközt a Babati tavakon, valamint Balatonon teszteltük és teszteljük, folyamatosan finomítva a működtetését.
A munka az Innovációs vándordíj, a SZIE Kutatókari pályázat (17586-4/2013/TUDPOL), valamint a MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00054/12/4) támogatásával valósulhatott meg.
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!
A szokásostól eltérően az idei évben ősszel, október 03-04 között került megrendezésre az Ultrabalaton csapatversenye. NAIK-os csapat az idei évben állt először rajthoz a 14. alkalommal kiírt versenyen.