ANYAHALAK TAKARMÁNYOZÁSÁNAK HATÁSA A PONTYLÁRVÁK NÖVEKEDÉSÉRE ÉS AZ ELŐNEVELT IVADÉK STRESSZTŰRÉSÉRE

Ardó László1, Adorján Ágnes1, Feledi Tibor1, Jakabné Sándor Zsuzsanna1, Rónyai András1, Dankó István2, Csengeri István1, Jeney Galina1

1Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Halászati Kutatóintézet (NAIK HAKI), 5540 Szarvas, Anna liget 8.
2Aranykárász Bt., 5540 Szarvas, Anna liget 8.

Kivonat

A többszörösen telítetlen zsírsavak (pl. az arachidonsav (ARA), az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) a sejtmembránok nélkülözhetetlen alkotóelemei, emiatt számos élettani folyamatban játszanak szerepet, például immunológiai reakciókban vagy a stresszválaszban. A haltápgyártás számára legfontosabb forrásaik a halliszt és a halolaj, ezek azonban egyre nehezebben beszerezhetők, pótlásukra alternatív megoldásokat kell találni. Az ARRAINA projekt keretében a növényi olaj, mint lehetséges alternatíva hatását vizsgáltuk az anyahalak takarmányozásán keresztül pontylárvák életképességére és az előnevelt ivadék stressztűrő képességére.

2012. dec. 28-án az anyajelölt halak közül az Aranykárász Bt. ördöngöspusztai telepén 18 tejest és 18 ikrást átfolyó vizes halnevelő rendszerbe helyeztünk át. A halakból hat csoportot alakítottunk ki, amelyekbe 3-3 tejes és ikrás tartozott. A csoportokat (két párhuzamossal) egymástól elkülönítve tartottuk, és 3:1 arányú halolajjal kiegészített táp – harcsatáp, illetve növényi olajjal kiegészített táp – harcsatáp keverékével etettük őket. A kontroll csoport 2:1 arányban búza – harcsatáp keveréket kapott. 2013. máj. 5-én minden csoportból 3-3 tejest és ikrást használtunk a mesterséges szaporításhoz. Tavi előneveléshez a lárvákat 500m2-es tavakba helyeztük ki, 100 lárva/m2 sűrűségben, két párhuzamossal. Az előnevelés során a lárvák csak természetes táplálékot fogyasztottak. 30 nap elteltével meghatároztuk az előnevelt ivadék hosszát, tömegét, kondíciós faktorát és megmaradási arányát, de nem találtunk szignifikáns eltérést a csoportok között. Ezen kívül mértük a fontosabb telítetlen zsírsavak (ARA, EPA, DHA) szintjét is. Az ARA szintje a növényes és halolajos táppal etetett anyahalak utódaiban szignifikánsan (p<0,05) magasabb volt, mint a kontroll csoport utódaiban.

A stressztűrő képesség vizsgálatához csoportonként 10 db előnevelt halat 750-750 ml alacsony oxigéntartalmú (0,3 mg/l) vízbe helyeztünk, és feljegyeztük a „pipáló” halak számát ötpercenként, két órán keresztül. A kísérletet 3 ismétlésben végeztük. Tíz perc elteltével a kontroll csoportban valamennyi hal feljött a víz felszínére, a másik két csoport sokkal jobban tolerálta az alacsony oxigénszintet. Ezen kívül 30, 60 és 120 perc elteltével csoportonként 5 db haltól nyálkamintát vettünk, és meghatároztuk a stresszválasz paramétereit. A lizozim-, fehérje- és immunoglobulin-szintek között nem találtunk jelentős különbséget. A növényi olajos táppal kezelt csoportban a kortizolszint a kísérlet folyamán szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a másik két csoportban.

Az eredmények alapján kijelenthető, hogy kísérletünkben az anyahalak takarmányozásának nem volt kimutatható hatása a pontylárvák növekedésére. Az előnevelt ivadék hipoxiával szembeni stressztűrő képessége jelentős mértékben javult azokban a csoportokban, amelyekben az anyahalakat halolajos vagy növényi olajos táppal takarmányoztuk, azonban a növényi olajos táppal takarmányozott anyahalaktól származó utódoknál a halakra jellemző stresszválasz elmaradt.

 

A vizsgálatok az ARRAINA („Haladó kutatási kezdeményezés az akvakultúráért és a táplálkozásért”, EU FP 7, GA: 288925, http://www.arraina.eu/) és NFÜ BONUS-12 pályázatok támogatásával valósultak meg.

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.